Augsburgi csata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...
Augsburgi csata
955-ben a magyarok Bulcs és Lehel alatt ostromolni kezdték Augsburgot, melyet püspöke Ulrik hősiesen védelmezett. Ottó német király azonban, ki időközben kibékült a magyarokat behivó vejével Konrád herceggel, aug.
AZ AUGSBURGI CSATA
955-ben a magyar vezérek nem készültek hadat vezetni, ami kiderül abból, hogy kora tavasszal nem vonultak ki.
évi augsburgi csata öt magyar vezéréről szól, Bulcsú királyról, valamint négy kiskirályról (nyilván alvezérről): Csabáról, Lélről, Súrról és Taksonyról. Közülük Bulcsú, Lél és Súr bizonyíthatóan harcolt a Lech-mezőn.
A 900-as évek elején a magyarok bejárták egész Európát, az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tengerig. A nyugati kalandozások 955-ben, az augsburgi csata után fejeződtek be, délkelet felé azonban egészen 970-ig folytatódtak a zsákmányszerző körutak.
948-ban követség ment Bulcsú horka vezetésével Konstantin császárhoz. Megkeresztelkedett Bulcsú és az akkori gyula is. Az augsburgi csatavesztés után Fajsz hatalma meggyöngült és a fejedelmi trónt Taksony vette át.
 Lásd még: Augsburg, 955, Kalandozás, Fejedelem, Kalandozások
  
|
RSS
