Augsburg

Augsburgi csata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...

Augsburgi csata
955-ben a magyarok Bulcs és Lehel alatt ostromolni kezdték Augsburgot, melyet püspöke Ulrik hősiesen védelmezett. Ottó német király azonban, ki időközben kibékült a magyarokat behivó vejével Konrád herceggel, aug.

AZ AUGSBURGI CSATA
955-ben a magyar vezérek nem készültek hadat vezetni, ami kiderül abból, hogy kora tavasszal nem vonultak ki.

Az augsburgi birodalmi gyűlésen (1530.) a protestánsok kiadták az ágostai hitvallást, mely a lutheri evangélikus egyház elveit rögzíti. Luther halálával (1546.) kitört a vallásháború.

55. Augsburg
Balkán felé még 970-ig folyt a portyázás, utána a bizánci állam erősödése miatt ez is megszűnik.
A magyar államiság kialakulása ...

1530. július 5., Augsburg
I. FERDINÁND KIRÁLY - TÖRÖK BÁLINTNAK
AZ IRAT: B: HHStA Hung. Allg. A. Fasc. 15. Fol. 11-12.

910: A bajorországon keresztül támadó magyar hadak az Augsburg melletti Lech mezőn június 12-én vereséget mértek a sváb seregre. A csata után a magyar sereg első ízben dúlta fel Frankföldet, ahol az ellene gyűjtött sereget június 22-én legyőzte.

a pátriárka is vereséget szenvedett, és az alemannok megfutottak; azok pedig a három tartomány feldúlása után prédával rakottan diadallal vonultak vissza Pannóniába; Konrádot nagyon felingerelte birodalma határainak megsértése, elment Augsburgba, ...

a nyugat szemében a magyarok a barbárok, akik kalandoznak és mindenkit megölnek, meg kell őket semmisíteni (933: Merseburg, 955: Augsburg [vereség]), ezek után megszűnnek a kalandozások
?

Egy jelentékeny seregünk Bulcsú és Lehel vezetésével Augsburgot fogta ostrom alá. Könnyen bevehették volna, mert a városnak nem voltak magas erős falai. A magyarok azonban lovon harcoltak.

évi augsburgi csata öt magyar vezéréről szól, Bulcsú királyról, valamint négy kiskirályról (nyilván alvezérről): Csabáról, Lélről, Súrról és Taksonyról. Közülük Bulcsú, Lél és Súr bizonyíthatóan harcolt a Lech-mezőn.

Nyugat-Európa 955-ben Augsburgnál állította meg a kalandozó magyarokat. Európa kiismerte a magyarok harcmodorát és a könnyűlovasságot mindenütt magyar mintára szervezték meg.

955 augusztusában vívták a híres augsburgi csatát ahol I. Ottó német lovagjai megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre. Ezután véget értek a magyar kalandozások nyugat felé.

Lásd még: Fejedelem, 955, Kalandozás, Vitéz, Nemzetség