Árumegállító jog: egyes városok kiváltsága, amely szerint a területükön áthaladó kereskedőket megállíthatják, árujukat kirakathatják és eladásra kötelezhetik.
Bécs árumegállító joga komoly akadálya volt a külkereskedelem fejlődésének, ezért 1335 őszén III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh királlyal Visegrádon királytalálkozót szervezett.
Bécs árumegállító joga nem kedvezett a magyar kereskedőknek. Ezért a kereskedelmi útvonalak egyre inkább észak felé tolódtak el, Kassa és Nyitra irányába. Az új útak nyitását azonban magasabb szinten is meg kellett pecsételni.
Lásd még: Erdély, 1335, 1312, Visegrád, 1321
 
|