Aranyforint
az Árpádkirályok alatt a kis ezüst érmeken és filléreken kivül Magyarországban forgalomban volt bizanci aranyok; régibb oklevelek szerint háboru idején a magyarok ezeket a kincseiket keleti szokás szerint a táborba is magukkal vitték.
1335-ben új rendelet szabályozza a flórenczi mintákat utánzó magyar aranyforintok verését.
A források szerint 1326-tól vezette be a király az új magyar aranypénzt, a firenzei fiorino d'oro mintájára vert értékálló aranyforintot, ami Európában igen kedvelt volt.
A 23,5 karátos kiváló minőségű magyar aranyból 1325-ben kezdték verni a "liliomos aranyforintot." A darabonként 3,52 gramm súlyú pénzérmék hamarosan Európa egyik legkeresettebb pénzévé váltak. At aranyforintból évente 6-700.
5 magyar aranyforint, azaz 375 akcse volt. Az 1559-es defterekből Ecserre vonatkozóan kiderül, hogy lakosa nincs a helynek, az itt termelt jövedelemből még egy ökröt sem lehetett venni.
A sokféle forgalomban lévő pénz helyett 1323-ban megkezdték az állandó értékű ezüstdénár, majd 1325-ben firenzei mintára az aranyforint verését. Ez külföldön is igen népszerű pénznek bizonyult.
000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerezte Frigyestől a Szentkoronát.
A külföldi piacokon is megbecsült, értékálló aranyforintot 1325- től vezették be a forgalomba. Továbbá Károly Róbert az aranypénzek bevezetésével elrendelte a nemesércek királyi monopóliumát is, ami 1327-ben meg is szűnt.
Tordán országgyűlést tartott, amelyen a hozzá hű maradt rendekkel végzés gyanánt mondatta ki, hogy az erdélyi magyar nemesek büntetésül egyetemlegesen 400 000 aranyforintot fizetnek a királyi kincstárnak, ...
ekkor gazdag volt nemesfémekben à1325-ben bevezették a külföldön is megbecsült értékálló aranyforintot - a dénárt nem vonták ki a forgalomból (helyi piacok érdekében) - K. R.
Kiegyenesedve álltak a töltésen, semmit sem féltek a törökök, sem a rácok. Örültek zsákmányuknak, mert a németek általvetőjében találtak aranyforintokat. A törökök bizony örültek a hadi becsületnek." ...
Vallotta még, hogy ennek az első kémkedésnek a költségeire maga a boszniai pasa adott neki negyven aranyforintot, s elmondta, hogy a boszniai pasa rajta kívül egyéb felderítőt nem küldött az említett hírszerzésre.
Frigyes császár azonban nem tartotta meg a szerződésnek a hadi költségre vonatkozó részét, mivel csak 50000 aranyforintot fizetett. Azért M. 1479 márc.
 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Magyar király, Visegrád, Esztergom
|
