Apafi Mihály fejedelemsége. (1661-1690.)
Apafi Mihály 30 évig tartott uralkodása az erdélyi fejedelemség fokozatos, lassú enyészetének, a végelgyengülés tüneteinek korszaka volt.
Apafi Mihály fia, választott fejedelem.
Thököly Imre a bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre önálló államot (1682-1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget - mindkettőt a törökkel szövetségben, ...
Habsburg támogatással próbált visszatérni Erdélybe, de a török által támogatott új fejedelemmel (Apafi Mihály) szemben alulmaradt. Önéletírása a korszak egyik fontos forrása.
Zsarnóczi, Apafi Mihály erdélyi fejedelem követe, aki mindössze egy hetet töltött az ostromlók táborában, a következőket jegyezte fel az ostromlók és a nagyvezír felmentő csapatainak összecsapásáról: "A törek balszárny megiedvin, ...
között uralkodott az önálló Erdély utolsó fejedelme, Apafi Mihály. Ő az I. Rákóczy György féle óvatos politikát folytatta, és teljesen török fennhatóság alá vonta az országot.
A korábbiakban felsorolt iskolatörténeti összefoglalásokon kívül ld. A debreceni collegium folyamodványa Apafi Mihály fejedelemhez jótéteménye folytatásáért... Közli: Szabó Károly. Erdélyi Protestáns Közlöny, 1879. 40-41.
Apafi Mihály módjára érdemtelenné lenni rá. Ha az erdélyi rendek másképpen gondolkoznának, mondta, nem kényszerítené háborúra őket.
A két jelöltet: Barcsdy Ákost és Kemény Jánost a török nem fogadta el fejedelemnek ezért a harmadikat, Apafi Mihályt, aki megfelel a török vazallitásnak, választják fejedelemmé. 1661-90 uralkodik Erdélyben.
svéd hívásra 1657-ben megindul Lengyelországba, alkalmatlan időpont vereség (Kemény János fogsága) török megtorlás zúdul Erdélyre (szászfenesi csatában esik el), végvárak elvesztése
Kemény János, I.Apafi Mihály ...
 Lásd még: Fejedelem, Erdély, Országgyűlés, Erdélyi fejedelem, Magyar király
  
|
RSS
