Az Anjou-kor (1308-1387)
Az eddig törvényesen még meg sem koronázott, de a főpapok és főurak többsége által végül 1308-ban királlyá választott Károly Róbertnek (1308-1342) helyre kellett állítania a szétesett ország egységét.
Füzér az Anjou-kor folyamán mindvégig a király abaúji ispánjainak "szolgálati" birtoka maradt. Várnagyait (valójában alvárnagyait) sokszor megemlítik.
Az Anjou uralkodókat a trónon követő Luxemburgi Zsigmond a királyi várak legtöbbjét "privatizálta".
Azt is tudni kell, hogy az Anjou-kor hadszervezete zömmel nem a banderális hadszervezetre épült fel. A "honor-birtokon" szerveződő hadrebdre szintén sok utalást találunk.
Az Anjou-kort követően, Zsigmond király fél évszázados uralkodása alatt a városok száma tovább szaporodik. 1429-ben Sárospatakot szabad királyi rangra emeli.
Az Anjou-kor elején helyreállított várrendszer összeomlott, mert Zsigmond a a királyi birtokok felét eladományozta, s a végén már csak egy maradt az ország jelentős földbirtokkal rendelkező főnemesei között.
Később aztán 1225-30 közt a szászsebesi és szászkézdi székelyek kivándoroltak a mai Háromszék területére, a bihari telegdiek pedig Udvarhely vidékére. 1257-72 közt keletkezett az aranyosi telepítés, az Anjou-kor legelején a csíki, ...
 Lásd még: Erdély, Koronázás, Fejedelem, Országgyűlés, Esztergom
|
