Kezdőlap (Álmos)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Álmos


 

Álmos

Magyar történelem 1 AllódiumÁlmos vezér

Álmos vezér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...

 


Álmos
az őshazából kiköltöző magyarok fővezére, a honalapító Árpád apja, a monda szerint Ögyek (Ugek) és Emese fia, a 819. évben született. Á.

Álmos Erdélyben történt feláldozását sokan kapcsolatba hozzák a kazár királyölés szokásával. A kazároknak két uralkodója volt: a szakrális főkirály és a tényleges uralkodó alkirály, s mindkettőt elérhette a rituális feláldozás sorsa.

Álmos kérdés: Kálmán legnagyobb gondja a testvérével való viszonya volt. Álmos többször fellázadt ellene, de a király megbocsátott neki. Az 1110es években azonban testvére ismét fellázadt ellene.

Álmos - II. Béla magyar király fia 2.6.150, 365
Álmos - I. Géza magyar király fia (†1127) 2.3.100, 2.4.270-280, 2.5.1, 70, 75, 225-295, 2.6.85, 95, 205
Álmos magyar fejedelem (†895) 1.9.25, 30 ...

Álmos fellép trónkövetelőként - Bizánc támogatja - bizánci-magyar háborúk kezdete.
XII. század
Népesség: növekvő természetes szaporodás, betelepülők, műveletlen területek birtokbavétele - besenyők, latinok, németek.

Álmos valódi családi viszonyai és születésének körülményei tehát a mondák világába vesznek.

"Hős Álmos ő, hatalmas Egek dicső fia,
Mint a fehér galambtoll, hótiszta ősz haja,
Fényes, bogár szemével mint nap körültekint,
Izmos, vítéz karáról erő hatalma int.

1098
Álmos herceg első lázadása bátyja, Kálmán király ellen, mely békés megegyezéssel zárul.

E közben Álmos, 1104 aug. 21. óta Szvjátopolk veje, 1106. Német-, majd Lengyelországban keresett segítséget K. ellen. Sógóra, III. Boleszló segítette is, de azután kibékült K.

1. Előd fia Álmos, majd halála után Árpád székhelyét Anonymus Székesfehérvár helyett a Csepel-szigetre helyezte;
2. Előd és fia Szabolcs a Vértes és Fertő környén telepedett le;
3. Ete apja Ond szállásterülete Csongrádban; ...

Belgiojoso erre Bocskai kereki várát kezdte ostromolni, de vereséget szenvedett Álmosdnál, s gyorsan kiszorult Felső-Magyarországból.
BETHLEN GÁBOR (1613-1629): erdélyi fejedelem. 1620-1621 között választott magyar király.

A magyar őskrónika az Erdélybe menekülés, az állatállomány elvesztése és az ideiglenes várépítés mellett még egy hitelt érdemlő hagyományt őrzött meg: "Álmost Erdélyben megölték, nem mehetett ugyanis be Pannóniába." ...

álmos nem volt fejedelem, elvitatták álmos más fiaitól, illetve azok leszármazóitól a hatalomhoz való jogcímet. Ezzel szemben a turulmonda a valóságnak megfelelően az uralmi legitimitást álmos minden leszármazottjának biztosította.

A Bihar megyében gazdátlanul lézengő hajdúk egy részét könnyűszerrel a maga részére vonta és azokkal azt a császári csapatot, amelyet Belgiojoso Concini váradi alkapitány vezetése alatt Bocskai Kereki nevű vára ellen küldött, Álmosd és Diószeg között ...

A Képes Krónika a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak.

század elején, a királyi családon belül, Könyves Kálmán király és öccse, Álmos herceg hadakozásainak színtere Északkelet-magyarország. A XII. század második felében folytatódnak a kolostoralapítások (Jászó, Lelesz).

Lásd még: Fejedelem, Nemzetség, Erdély, Királyság, Besenyők