alispán
A megye első tisztviselője, a megyei közigazgatás feje, ki mint a megye közönségétől (megyei bizottság) hat évre választott legfőbb tisztviselő, a kinevezett főispánnak nincs alárendelve, hanem önállóan intézi a megyei közigazgatást.
Azután köszönet és elismerés szavaztatott az 1848/9-ik tisztikarnak; melynek másod alispánja Halasy Gáspár, - Puky Miklós első alispán még távol lévén hazájától-előterjeszté, hogy kötelességét 1849-ben mindvégig teljesitette, ...
Ez volt a székelyek alispánjának székhelye, itt tartattak a nemzetgyűlések, itt székelt a főtörvényszék (1505-től). A székelyek II.
Ez utóbbi tanította még Bihar vármegye református alispánjának fiát, Pázmány Pétert, a későbbi esztergomi érseket, aki 1583-ban buzgó katolikus anyja s Szántó Arator István jezsuita hatására vallást változtatott, ...
1547. évi XXXII. törvénycikk
Annak a büntetése, a ki az alispán vagy szolgabiró ellen támad, ha mindjárt maga az ispán lenne az
1547. évi XXXIII. törvénycikk
Az alispánoknak és szolgabiráknak a jobbágyok átköltöztetése alkalmából járó fizetés ...
1785-ben a reformot Magyarországon is végrehajtotta, ahol a rendiség védbástyáit jelentő vármegyék élére az addig választott alispánokat immár a kormányzat nevezte ki, és felettes szervükül 10 kerületet hozott létre, élükön királyi biztosokkal.
Nyáry Pál
(1805-1871)
Politikus, Pest vármegye alispánja, képviselő, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja.
1492 kimondták, hogy a mezővárosok személy szerint fizetnek kilencedet.
1498 a nemesek vámok nélkül kereskedhetnek
1500 a kilencedet terményben kell fizetni
1504 a jobbágyköltözést csak az alispán engedélyezhette, ...
véget vetett a régi megyének, az alispánt kinevezett tisztviselővé tette és az egész országot 10 kerületre osztotta, melyek élén királyi biztos állott mint működő főispán. Megszünt a megyegyülés is.
 Lásd még: Vármegye, Jobbágy, Ispán, Főispán, Szolnok
|
