Ajtony
(Achtum, Ochtnm), szt. István korában a Maros alsó folyásánál lakó nemzetség feje volt, kinek roppant számú lovai és barmai legeltek a dús mezőkön: Fegyvereseinek és polgárainak számát 999. után a szt.
a Délvidéken Ajtony leverése - (1020-as évekig),
Vazul megvakítása, fiai száműzetése (1032).
Feudális közigazgatás létrehozása: vármegyerendszer kiépítése - várak és udvarházak rendszere.
A Csanád vezér által Ajtony felett aratott oroszlánosi győzelem után indult el a marosmenti egyház megszervezésére.
Az 1020-as évek végére egyetlen törzsfő maradt, aki még önálló országgal rendelkezett a Kárpát-medencében, a Maros-vidéki Ajtony. A 11. század elejének törzsi vezetői közül - a nagyobbik Gellért-legenda jóvoltából - Ajtonyról tudjuk a legtöbbet.
Glad utódátót született Ajtony, akit sokkal később Szent István király idejében Doboka fia Csanád, a király unokaöccse Maros menti várában megölt, mivel mindenben szembefordult az említett királlyal.
Ezek élén nagyhatalmú fejedelmek álltak, mint például a román történészek jóvoltából magyar törzsfőkből bennszülött hercegekké változott Ajtony vagy Gyula,[239] akik hősiesen védelmezték országaik függetlenségét a hódító törekvésekkel szemben.
] Mivel a Gellért-legenda leírása Ajtony "ország"-ának kiterjedéséről több-kevesebb pontossággal megfelel a csanádi egyházmegye területének, ezért indokolt arra gondolni, ...
(Szent) István Csanád vezérletével sereget küld Ajtony ellen. Az összecsapásból Csanád kerül ki győztesen: Ajtony elesik, az uralma alatt levő területek fölé a király kiterjeszti a maga hatalmát.
A bevándorlás kezdődhetett Tuhutum (tudun?) vezérlete alatt - a Szamos völgyén északnyugat felől; folytatódott a Gyulák idején Bihar felől a Körös völgyén; megújulhatott az Alsó-Marosvidéki Ajtony legyőzetése után.
Ajtonytól megszerezte a Temesközt. A Dél-Dunántúl már az övé volt, így az egész Kárpát-medence ura lett, patrimoniális monarchiát hozott létre. A királyi birtokot is gyarapította, mert a legyőzött törzsfők földjei az ő kezébe kerültek.
1030-ban azonban István király őt marosvári (csanádi) püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt tisza-maros-duna-közi terület megtérítését.
István király fegyveres erővel terjesztette ki hatalmát az egész Kárpát-medencére. Megtörte rokona, az ifjabb Gyula erdélyi törzsi különállását (1003), később pedig a Marps-vidék urát, Ajtonyt is legyőzte (1008). [3] ...
A fejedelmi hatalomtól függetlenségüket megőrizni vágyó törzsi vezetők ellen kíméletlenül lépett fel, ezért az egykorú feljegyzések 'véres kezű'-nek nevezik. Halálakor már csak három törzsfő (Koppány, Gyula és Ajtony) nem hajlott meg a fejedelmi ...
Ez utóbbinak politikai jelentőssége is volt, ugyanis az erdélyiek el akartak szakadni. Ezen kívül legyőzi 1003 az erdélyi gyulát, és 1008-ben a Maros-Temes vidékének urát, Ajtonyt.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Királyság, Ispán, István király
|
