adómentesség
az elmult századokban a felső rendek, névszerint a nemesek és papok kiváltságai közé tartozott. A középkorban az állami terhek viselését a szolgaság ismérvének tekintettek.
Az adómentesség kora. (1601-1656.)
Báthory Zsigmond 1601-ben felszabadítván a közszékelyeket, ezek visszanyerték ősi hivatásukat, a katonáskodást, s ami ezzel együtt járt: adómentességüket.
Ilyen a gyöngyösi nemesség és a város között fenforgott adómentességi kérdés, mely onnan származott, hogy 1609-ben Mátyás király a Gyöngyösre menekült nemességet felmentette a kir.
Moráviát és Sziléziát, amelyet fegyverrel váltottam ki az eretnekek rabságából, örökös szabadsággal és adómentességgel ajándékoztam meg.
: adómentesség), és jogainak illetve kiváltságainak egy részét pedig ki kell terjesztenie a parasztságra (pl.: választójog, földvásárlási jog). "A szabadság ott kezdődik, ahol a szabadságjogok végződnek.
Rákóczi és Bercsényi hajdúszabadságot és adómentességet ígérő pátensei jelentős jobbágytömegeket vonzottak a felkelők táborába, de ezek egy része a felkelők előrenyomulásával lemorzsolódott.
E társadalmi csoport tagjai itt kevesebb szabadsággal rendelkeztek (főleg pedig nem élveztek teljes adómentességet), terheik könnyítését az 1320-as években Károly Róbert (1301-42) király "felülről" valósította meg, ...
1703 vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok adómentességet kapnak, megtiltja a katolikus templomok elvételét és protestáns kézre adását, hadiszabályzatot ad ki.
A számokból látszik, hogy a befejező építkezések túlnyomó többsége az átadás utáni első években történt. Ennek oka az adómentesség 1898-ban történt megszűnésére vezethető vissza, ...
Károly király néhány magyarellenes intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét, továbbá engedélyezte a magyar nyelvű vezényletet is.
Az ő utódaik lettek a köznemesek, akik új minőségükben is biztosították adómentességüket, hadi kötelezettségük viszont érvényben maradt, belföldi, azaz védelmi hadjáratban hadakozni voltak kötelesek.
Károly néhány magyarellenes intézkedését, illetve törvényben rögzítették a nemesi föld adómentességét.
katolikus németek, előre megépített szabályos alaprajzú falvakba költöztek --> 6 évre adómentességet kaptak --> a korábban hanyatló haza népesség a század végére meghaladta az egymilliót
a bevándorlás volt a népesség növelésének 3. forrása --> állt.
A királynő ugyanis azon meggyőződésből indulva ki, hogy Magyarország, a nemesség adómentessége miatt, nem járul erejéhez képest a monárkia közös kiadásainak fedezéséhez, ...
 Lásd még: Erdély, Kiváltság, Jobbágy, Fejedelem, Esztergom
|
