Adó
alatt minden oly közvetetlen vagy eltakart szolgáltatást értünk, melyet az állam vagy valamely más adóztatási joggal biró közjogi személyiség (törvényhatóság, világi vagy egyházi község) szükségleteinek fedezhetése végett egyenlő és általános ...
Adó
Kötelező beszolgáltatás, a kincstárnak fizetendő pénzösszeg. Származékai: adós, adósság.
Az ad ige származékai, s már korai nyelvemlékeinkben megjelennek.
Az adó «quantum» egy összegben állapíttatott meg s aztán aránylagosan osztatott fel az egyes székek s a székek kebelében falvak és lakosok között a marhaállomány arányában.
Az adó ügyét pedig, melyet a király már nagyobb terveket szőve szorgalmazott, a legközelebbi összejövetelre halasztották; a gyűlölség az egész dologért Zsigmondra és az egrire hárult, mert úgy gondolták, hogy ők kezdeményezték a dolgot.
Az adó-alap módositása, érték helyett a természetbeni tehetőség szerint 1694. A dika megállapitása. II. A hadi szolgálmányok természetbeni kiállitása. Katonai portio, gyalog és lovas portio. III.
A sok adó miatt lázongások törtek ki az ország egész területén. 1735 Szegedinác Péró vezette parasztfelkelés volt Békés megye területén, de ezt hamar leverik.
A BIZÁNCI ADÓ MEGTAGADÁSA
Az egyetlen ország, amellyel a magyarok hadiállapotba kerültek, Bizánc volt, éspedig azt követően, hogy a görög császársággal évtizedeken át sikerült a legszorosabb és mindinkább elmélyülő kapcsolatokat kiépíteni.
Rendkívüli adó, pénzrontás, pénzváltás, só-kereskedelem bérbeadása.
Állandó elégedetlenség ellene - 1213. Gertrudis királynő megölése.
1222. Aranybulla kiadása (1231. megújítás).
A nyolcdénáros adó fizetésének szabályozása
a) Ama nyolc dénárt, amelyet ( idáig ) minden szabad embertől szedtek, ezután ne szedjék.
...
accisa - eladott holmi utáni adó
accorda - egyezség
accribeia - aprólékos pontosság
accuratio - gondosság, körültekintés
accusatio - vád
acerbus - nyers, dühös
acerrimus defensor - igen kemény védelmező ...
Az új rend egyik leginkább szembetűnő változása az adó-, illetve járadékfizetés megjelenése volt. Korábban a szabad magyarokat ilyen kötelezettség nem terhelte, ők - ha erre szükség volt - valamennyien hadakoztak, vagyis "vérükkel adóztak".
Az 1568-as drinápolyi békében elismerte a törökök hódításait, és évi 30 ezer arany adó fizetésére kötelezte magát. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmonddal egyezett meg, aki Magyarország urának ismerte el.
Az oszmán-török birodalomban és a török hűbéres tartományokban (pl. Havasalföld) elterjedt az állami adó. Mo-on a legfontosabb állami adó volt, értéke 50 török akcse (= 1 magyar forint), és a "császár adójának" nevezték.
évi megválasztása után pedig - egy igen rövid és felületes látogatást kihasználva - igyekezett elfoglalni a fejedelmi trónt, ami közvetlenül semmiféle hasznot (adó vagy kincstári jövedelem, katonaállítás) nem biztosított számára.
Az alapot adó budai márgára települt teraszkavicsot először az Országház u. 6. sz. alatti pincében találták meg, amelyek anyaga egyesek szerint az Ördög-árok, mások szerint az ős-Duna lerakódása.
közigazgatási egységenként (náhije=járás) a városokat, falvakat a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt, hogy összeírják az ott élő családfők nevét, utalva az egyén örökösévé váló fiúgyermekeire, mezőgazdaságból származó jövedelmére, a kivetendő adó, ...
* jövedelemforrásai: általános adó, bányaadó, vámok
A fejedelmi birtokok nem biztosítják egy hosszú távú hadsereg megteremtését. A zsoldosok viszont sok pénzbe kerülnek, de ők a legképzettebbek. Mellettük a nemesi hadvezér ill.
Némely szabad város, nevezetesen pedig Kassa kihágásainak és ujabb visszaélések behozatalának az eltörléséről; a nemesek borainak a városokba adó nélkül való beviteléről; a házaiktól való adófizetés módja; ...
1506-ban közreműködött az ökörsütésnek nevezett adó miatt kitört székely lázadás leverésében. 1512-ben II. Ulászló követeként járt a török udvarban. 1514.
A coetus a temetési éneklésért járó fizetséget nem hajthatja be adó módjára, hanem a régi szokás szerint kell azt kérnie.
és laikus emberek akkora tömege gyűlt össze (hála a korábbi kihirdetésnek, miszerint nagy horderejű bejelentésről lesz szó), hogy a pápai trónt a város keleti kapujánál a mezőn kellett felállítani, mert nem fértek be a zsinatnak addig helyet adó ...
A mai politikának is példát adó összejövetelre a visegrádi királytalálkozóra 1335-ben került sor Nagy Kázmér lengyel, János cseh és a magyar Károly Róbert királyok részvételével.
 Lásd még: Erdély, Vármegye, Fejedelem, Jobbágy, Nádor
|
