Gyula ezen útjára 950 után (Konstantin császár nem szólt róla) és 956 előtt (ez évben halt meg Theophülaktosz konstantinápolyi pátriárka) kerülhetett sor.
Ellenben 950. Henrik bajor herceg, I. Ottó német király testvére, szerencsésen harcolt T. hadai ellen, ha nagy tévedés is, hogy e közben a Tiszáig nyomult volna előre. 951. a magyarok a Loire mentén Franciaország legnyugatibb partjáig hatoltak.
Az erdélyi "gyula" uralmának kezdetét nem a krónikák felől lehet megközelíteni, hanem abból a meggondolásból, hogy Árpád kései utóda, Fajsz 950 körül, mármint első fejedelem szerepel, s így az Árpádok ezt megelőzően a gyula címet, ...
950 táján Árpád unokái közül már egyik sem élt. Mindez kedvező alkalmul kínálkozott az alattvalók számára arra, hogy méltóságaik megerősödjenek és a központi hatalom kárára többé-kevésbé függetlenüljenek.
Bíborbanszületett Konstantin császár De Administrando Imperio című művében (950 körül) leírja a 894-es oguz és kazár kiűzetés előtti, majd az 950-es Besenyőország (Patzinakia) felosztását és vezetőit is.
Berengár, II. (tévesen III.) - Itália királya (950-964) 1.10.195, 245-255, 265, 270
Berengaria - II. Fülöp francia király lánya 2.6.295
Berigo - gót király (II. sz.) 1.1.5, 1.2.110 ...
Bíborban Született Konstantinusz: A Birodalom Kormányzásáról (950) című művében: "A magyarok a szállásukat Levediről nevezték el". A magyarok a kazárok uralma alatt állnak, innen ered a kettős fejedelemség: ...
A honfoglalás ideje
Sokáig nem tudták pontosan a honfoglalás idejét; Anonymus 903-ban, a Bíborbanszületett Konsztantín 950-ben, a Zágrábi és Váradi Krónikák 889-ben, Székely István 888-ban adták meg ennek évét.
 Lásd még: Fejedelem, Nemzetség, Honfoglalás, Taksony, Augsburg
|
