A 948-952-es években, Bíborban született Konstantin a magyarokat leggyakrabban türköknek nevezi, mivel környezetük hatására küllemük török volt.
Események: 948 után Árpád fiai (Levente, Tarkos, Üllő, Jutas, Zolta) már nem éltek, unokái közül csak Fajsz, Tas, Taksony élt, Tevel, Ézel már ekkora meghalt.
Kései - és nem feltétlenül hitelt érdemlő - kútfő, az 1500 körül élt bajor Aventinus munkája arról tett említést, hogy Taksony - aki e helyütt szintén a magyarok királyaként szerepel - 948-ban két sereggel Ausztriát és Karintiát pusztította, ...
948.149 forintot irányzott elő. Az összeg puszta említése is elegendő volt ahhoz, hogy a törvényhozás a szabályozások kérdését levegye a napirendről. A fővárosokra tervek szerint 1.044.941 forint költség hárult volna.
fel (948 k.)
973. Quedlinburgi követküldés - a német-római császárral békekötés - térítők, papok, lovagok érkezése
békés külkapcsolatok
Esztergom lesz a királyi és az egyházi központ is ...
Nyugati kereszténység felvétele (külpolitikai támogatás, isteni hatalom elve, hierarchikus világkép, írásbeliség haszna az államszervezésben) - korábban magyar előkelők a keleti kereszténységet vették fel (948 k.).
A temető feltehetőleg a Megyer törzsbeli Üllő fejedelemfi nagycsaládjának volt a temetkezőhelye. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 948-ból származó írásában Árpád fejedelem másodszülött fiaként említi Üllőt.
948: A bajor hercegség élére I. Henrik (Gizella magyar királyné nagyapja) került. A magyarok ezért megtámadták Bajorországot, de ismeretlen körülmények között vereséget szenvedtek.
 Lásd még: Honfoglalás, Fejedelem, Besenyők, Taksony, Nemzetség
|
