1787-re II. Józsefnél megvolt az első magyar népszámlálás, eszerint 8,5 millió volt a lakosság és ebből 43% volt magyar. A nemzetiségek a 18. század végén és a 19. század elején jutottak el az önálló politikai igények megformálásához.
1787. jan. 4-én a törvényszéket ekképen találjuk: elnök Fay Bertalan alispán, ülnök Péchy András, jegyző Liszkay Miklós, ügyész Radics János. A jan.
1783-ban visszaadta a pápa látogatását, 1787. pedig hires barátnőjét, II. Katalin cárnőt látogatta meg D-i Oroszországban. Szüntelen foglalkoztatta a külső politikát is. 1781.
1787-ben szövetkezett II. Katalin cárnővel, és még ebben az évben kitört az új orosz-török háború.
Józsefet nem térítették el szándékától: a földek felméretését 1786-ban megkezdette, bevégeztette, s 1787-ben az új adórendszert is munkába vétette. A bekövetkezett török háború a végrehajtást megakasztotta s II.
András sírja is látható, 1730-92. épült. Az apátságot időközben, 1787-ben II. József megszüntette, de I. Ferenc 1802. újból helyreállította. V. ö. Szamota, A T. 1055-iki alapító-levele (Budapest 1895).
 Lásd még: 1790, Jobbágy, I. József, II. József, Erdély
|
