| |
évben történt beiktatása után, 1766-ik évben tartatott alatta először tisztujitó-szék. Ez év decz. 9-én tartott közgyülésen alispánul jelöltettek: Taródy József, Hegyi Gábor, Almásy József és Murányi István.
: 1765-1766. Dunántúl) bontakozott ki. Miután a jobbágykérdés rendezését a magyar rendi országgyűlés elutasította, a királynő e kérdést rendeleti úton szabályozta. Ezt a rendeletet 1767-ben adta ki, melynek (urbárium vagy úrbéri pátens) a neve.
A hatalmas jobbágyterhek miatt Mária Terézia idején több jobbágyfelkelés (többek között 1765 és 1766 között a Dunántúlon) bontakozott ki.
1766. szeptember havában «kimenvén a székely katonák visitatiójára, dicsérte a székely militát, kivált a huszárt, hogy akármely régi regimenttel, mind exercirozásban, mind csinosságban, mind pedig szolgálatban, ...
 Lásd még: Jobbágy, 1765, Kiváltság, II. József, Országgyűlés
|
