1764/65. évi XXXVI. törvénycikk A katonai rend által gyakorolt különféle rovatalok megszüntetéséről 1764/65. évi XXXVII. törvénycikk Azon korcsmák és mészárszékek megszüntetéséről, melyeket a katonai rend a megyei hatóságban fölállitott ...
Midőn 1764-ben a székely határőrséget szervező bizottság előtt felmutatják kiváltságleveleiket, élőszóval is hangsúlyozzák, hogy ők tartoztak a fejedelmek vagy az ország küldötteit és futárjait Moldovába szállítani, ...
Majd következett az uj megyei szellemnek nyilvánulása az 1764. jun. 17-ére összehitt országgyülés követutasitása készitésénél. II. 1764. april. 12-én tartott ülésben hirdettetett ki a királyi meghivó, a jun.
A székelyek többször föllázadtak az erőszakos sorozás és a nem megfelelő körülmények miatt, ezért 1764-ben a bécsi udvar megbízta Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben két székely és két román határőrezredet.
Az úrbér szabályozását, minthogy a magyar országgyülés 1764. elenezte arra vonatkozó törekvéseit, 1769-tól fogva saját királyi hatalmából léptette életbe.
1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68-ig Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében - Magyarországon elsőként - ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását.
A kamara - bár a feladatok jelentős részét az érintett megyékre hárította át - a gabonakivitel növekvő volumene miatt látott anyagi hasznot hozó befektetést ebben (a gabonakivitel 1764 és 1780 között 879 ezerről 1419 ezer pozsonyi mérőre emelkedett.
1764. német birodalmi herceggé tették. Befolyása azonban nemcsak a külső politikára szorítkozott. Ami 1753 óta Németalföldön, Lombardiában és Ausztriában a tudomány és művészet terén létesült (p.
oda, hogy Mária Terézia felismerte, hogy a parasztokat védeni kell "Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk." Szabályozni kell a terheiket. Ezután újabb lázongások következtek (Mádéfalvai veszedelem, Székelyek, majd a Dunántúl is felkelt 1764).
Lásd még: Mária Terézia, 1740, Pozsony, Jobbágy, 1780
|