Mária Terézia 1763. október 8.-án a székely székekhez intézett pátensében megígérte, hogy a határőrségben szolgáló székelyeknek béke idején adójuk harmadrésze, háború idején az egész elengedtetik. {2} A határőrség szervezése után 1764. március 24.
1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68-ig Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében - Magyarországon elsőként - ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását.
1763. I. 88 l.
6) Historia Regum Hung. Budae 1801. 85 l. - Itt az insula Cituorum alatt Csaloköz értendő. Bél Notitia Hungariae Historico-Geographica Viennae 1736. II. 217 l.
7) De Initiis et Maioribus Hungaror Budae 1748. I. 76 l.
8) Tudománytár ...
A poroszok által elszakított Szilézia visszaszerzését Ausztria sikertelenül kísérelte meg a hétéves háborúban (1756-1763 között). [1] ...
s rokonainak a Téteny-nemzetségbeliek ellen folytatott pörében itélt (Wenzel, Árpádkori új okmánytár, VI., 457.). E nemzetségből származik a klokochi és trebinjei Voikffy-család, melyből Miklós 1496. címeres levelet, Zsigmond és Kristóf pedig 1763.
Erre megegyeztek a poroszokkal, eszerint a poroszok megkapták Sziléziát, de szerébe Mária Terézia maradt az uralkodó. Ezt az elvesztett területet még egyszer vissza akarták szerezni, ezt a hétéves háborúban (1756-1763), de itt is kudarcot vallottak.
nőül vette a szép és szellemes parmai Izabellát, kivel igen boldog házas életet élt, melyet azonban már 1763. kegyetlenül megszakított a hercegnő korai halála. 1764-ben római királynak választották.
 Lásd még: Jobbágy, Pozsony, Erdély, Kiváltság, Kiváltságok
|
