1704-ben azonban Höchstädtnél súlyos vereséget szenvedtek a Savoyai Jenő által
vezetett császári seregtől.
Már látható volt, hogy nincs remény katonai győzelemre.
1704-ben II.Rákoczi Ferencet,
Erdély fejedelmévé választják
1704 nyarán a gyulafehérvári (Gyulafehérvár-Erdély, Gyulafeférvár-Transylvania) országgyűlésen Rákoczit Erdély fejedelmévé választották.
1704-ben azonban egy belső fordulat - alapvetően svéd nagyhatalmi segítséggel - egy lengyel főurat, Leszczynski Szaniszlót juttatta a trónra. Olyan politikust, akinek voltak elképzelései arról, hogyan kellene megreformálni Lengyelországot. [...] ...
1704 A pécsi jezsuita vértanúk mártíromsága: PP. Borhi György, Jacobovich Jakab, Moro István és S. Borovecz Mihály mártírhalált szenvednek
1716 A kassai jezsuita nyomda megnyitása ...
1704
Tokaj megvételével kezdődtek az 1704-es esztendő hadműveletei. Mielőtt ezeket folytatnám, azt hiszem, helyénvaló megemlíteni, milyen állapotban találtam az országot és milyen volt a hadseregem.
1704 május 13-án Torda, Kolozs és Doboka megyék követeket küldtek Rákóczihoz.
Rákóczi 1704. december 20.-án maga is tudatta, hogy gróf Forgách Simont erdélyi fővezérré kinevezte.
1704. január Rákóczi megalakítja a felkelés politikai szervezetének központi testületét, az Udvari Tanácsot.
1704. február 2. Rákóczi a lengyel rendekhez, XII. Károly svéd királyhoz és I.
A Koroncónál elszenvedett vereségért Károlyi Sándor egységei Szentgotthárdnál (1704. július 4.) vettek elégtételt Joseph Rabatta tábornok csapatain, hogy azután Stájerországba betörve okozzanak riadalmat, s szerezzenek minél több zsákmányt.
(1676-1735): erdélyi fejedelem (1704-1711), a magyarországi rendek vezérlő fejedelme (1705-1711), a kuruc szabadságharc vezetője. Anyja Zrínyi Ilona, apja I. Rákóczi Ferenc, akit fiatalon elveszített, mostoha apja Thököly Imre.
a spanyol örökösödési háború (1701-1721) à reménykedett, hogy a habsburg-ellenes erők egyesülhetnek - az északi háború is ekkor folyt (1700-1721) a svédek megtámadták Lengyelországot + Oroszországot àkésőbb lesz jelentősége - de 1704 ...
Miután Forgách is kuruccá lett, 1704 májusában az ő hatására állt II. Rákóczi Ferenc hűségére, aki - mint Emlékirataiban fogalmaz - 'származása miatt' tábornokká nevezte ki.
1704-ig nem szedett adót (ennek főleg morális szerepe volt). 1704-ben libertánst (rézpénzt) veretett, de ez 1706-ra elinflálódott. Kettős árrendszer alakult ki: rézben kapták a béreket a katonák, ezüstbe kellett mindenhol fizetni.
1704. erdélyi fejedelem, 1705. vezérlő fejedelem (Szécsény)
Államszervezet: fejedelem, senatus (28), Gazdasági Tanács, kancellária)
1707. ónodi országgyűlés, trónfosztás
1708-tól folyamatos visszavonulás, csak jó béke elérése a cél
1711.
A váradi iskola beolvadása utáni időben alapítványokban, a városi tanács jegyzőkönyveiben elszórtan felbukkan ez a név is a 'schola', vagy 'schola illustris' mellett. Hivatalosan azonban csak az 1704.
- 1704 végén kuruc vereség Nagyszombatnál.
- 1705 végén a kuruc sereg a zsibói szorosban vereséget szenved - Erdély császári kézbe kerül. 1706-ban (őszi hadjárat) Erdélyt visszaveszik.
 Lásd még: Fejedelem, Erdély, 1711, 1703, 1705
|
