1703 - 11 Rákóczi szabadságharc
Esze Tamás II. Rákóczi Ferencet hívja haza a felkelés vezetésére ? Zászlókat küld "Cum Deo pro Patria et Libertate felirattal ? nemzeti összefogás ? 1703 Tiszaháti felkelés ? kezdeti győzelmek ...
1703 nyarán a társadalmi elégedetlenség mellett a külpolitikai helyzet is elősegítette a felkelés gyors terjedését. A spanyol örökösödési háború kitörése után (1701) a császári-királyi ezredek zömét kivonták a királyság területéről.
1703 májusában a Rákóczi-felkelés nem a világpolitika begyűrűzésének eredménye volt. A felkelés a lokális érdekek kifejezője volt.
1703
Nem szándékom itt előadni a magyar nemzet történetét, sem részletezni, mi történt vele, mióta törvényekkel biztosított szabadságaitól megfosztották, és egy idegen nemzet uralma alá vetették.
1703 vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok adómentességet kapnak, megtiltja a katolikus templomok elvételét és protestáns kézre adását, hadiszabályzatot ad ki.
1703-1705 Rákóczy, mint Erdélyi fejedelem (1704) vezényelte a szabadságharcot, ekkor a rendek nem korlátozhatták irányító szerepét, főleg a hozzá csatlakozó középbirtokosokra támaszkodott, közülük került ki az udvara (Ráday Pál), ...
1703 A jezsuiták megkapják a szekszárdi apátság birtokait
1704 A pécsi jezsuita vértanúk mártíromsága: PP. Borhi György, Jacobovich Jakab, Moro István és S. Borovecz Mihály mártírhalált szenvednek
1716 A kassai jezsuita nyomda megnyitása ...
1703 tavaszán II. Rákóczi Ferenc vezetésével, az egykori tarpai jobbágy, Esze Tamás hadirányításával szabadságharc indul a Habsburgok ellen. A seregeket nagy sikerek érik: 1710-ig ellenséges had nem háborgatja Felső-Magyarországot.
1703 őszén az erdélyi rendek Gyulafehérváron országgyűlést tartottak és attól való félelmükben, hogy Rákóczi szabadságharcának hullámai Erdélybe is át fognak csapni, elhatározták, hogy figyelmeztetni kell a népet, hogy aki e mozgalomhoz csatlakozik, ...
1703 április 30-án hoztak Bécsben ítéletet a szökevény Rákóczival szemben. Az ítélet megállapította, hogy Rákóczi fegyveres felkelést készített elő, mely francia támogatással támadta volna meg Ausztriát.
Rákoczi Ferenc 1703-ban az elégedetlenkedők élére állt. Megindult, s néhány évig sikereket aratott a magyar szabadságküzdelem a spanyol örökösödési háborúval elfoglalt Habsburgok ellen. Rákoczi kuruc hadai az ország jelentős részét felszabadították.
Rákóczi Ferencet 1703-ban Brezán várában kereste fel a tiszaháti paraszti szervezkedés vezetője Esze Tamásà otthoniak harcra készek à Rákóczi brezáni kiáltványában fegyverbe szólított 'nemest és nemtelent' a Habsburgok ellen
3.) ...
- 1703 májusában megindul a tiszaháti felkelés. A jobbágyok kezdetben feldúlják és felégetik a várakba menekülő nemesek udvarházait és jószágait, mert a nemeseket kizsákmányolással és a nemzeti ügy elárulásával vádolják.
1703-1711 között küzdött az ország önállóságáért. 1704-ben a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé, a szécsényi országgyűlés Magyarország vezérlő fejedelmévé választotta.
f) Az újolasz bástyák építése 1500-1703
A bástyák hatékonyságát tovább növelte az újolasz rendszer. Ez megrövidítette a kötőgátakat, megnövelte a bástyák alapterületét, azokon magasított ágyúállásokat emelt.
1703-IG
A váradi iskola beolvadásával a debreceni diáklétszám ugrásszerűen megnövekedett.
1703. zászlóbontás, vetési pátens kiadása
Felvidék és Duna-Tisza közének megszerzése, Dunántúli támadás elakad ...
A betegség különösen katasztrofális szerepet játszott történelmünk igen jelentős szakaszában, a Rákóczi szabadságharcban (1703-11).
1703-ban Komárom vármegye főispánja lett. A Rákóczi-szabadságharc kitörése után a nyugati hadszíntérről vezényelték haza. 1703 októberében Leopold Schlick altábornagy parancsnoksága alatt a Felvidéken előretörő kurucok ellen harcolt.
Az ország felszabadításáért folyó harcok terheit a jobbágyságra hárították, ez a katonák elszállásolását (porció), és szállítását (forspont) jelentette. A kialakuló paraszti elégedetlenség indította útjára a Rákóczi-szabadságharcot (1703-1711).
Rákóczi Ferenc többek között azért is kapcsolódott be a háborúba 1703 tavaszán, hogy Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség ügyét az európai béke rendezze, mivel Karlócán: "sine nobis de nobis - nélkülünk döntöttek rólunk." ...
Zsigmond Rákóczi törekvéseinek szívós ellenfele, ki 1703. a kurucok boszujának esett áldozatul. K. Sándor 1684. mint Szatmár vmegye szolgabirája szerepel. K. Zsigmond, ugyanennek a vmegyének 1839. és 1847-48. országgyülési követe, 1832-41.
 Lásd még: Fejedelem, Erdély, Jobbágy, 1711, Kuruc
|
