1665 A jezsuiták letelepednek Lipótváron (ma Leopoldov, Szlovákia), rendházat alapítanak és plébániát vezetnek
1673 A jezsuiták letelepednek Lőcsén (ma Levoca, Szlovákia) később rendházat és gimnáziumot alapítanak ...
Az 1665. törvényhozás a székelységen a főtisztek kötelességévé teszi a hadmentesség céljából «színes, csalárdkodó szolgáknak» felkutatását s a zászlók alá felülésre kényszerítését.
Az 1665-ik évi okt. 21-én török küldöttség fogadtatása Kassán a nádor által. A zászlók szinei ez időben. Ugyanitt a 13 felvidéki vármegyének gyülése. Hevesmegye követeinek utasitása a német katonai vezerlet ellen.
Bercsényi Miklós (1665-1725)
Károlyi Sándor (1668-1743)
Hazaárulással szerezték-e birtokaikat a magyar főurak?
Bottyán János
A kuruc főnemesek
Ocskay, Bezerédi és Béri Balogh Ádám
A többiek
Labancok
Széchenyi Pál (1642-1710)
Végeredmény ...
Az új tanokkal szemben ellenállás nyilvánult meg, ezért a szintén kartéziánus Enyedi Sámuel 1665-ből fennmaradt nagyenyedi fizikaelőadásai anélkül ismertetik Descartes tanait, hogy nevét említenék.
Bátyja, Zrínyi Miklós halála után 1665. januárban bánná nevezték ki. Nagy buzgalommal hozzáfogott állása sokoldalú kötelességeinek teljesítéséhez, de emellett időt talált arra is, hogy Zrínyi Miklós eposzát, ...
WESSELÉNYI-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS: A vasvári béke hatására 1665-1671 között kibontakozó Habsburg-ellenes mozgalom. A résztvevők a császár elfogását tervezték, de csak a Felvidéken került sor fegyveres harcokra.
1665-ben Forgách Zsigmondné vette árendába Füzért, majd 1668-ban Nádasdy évi 3000 forintért bérbe adta a várat és az uradalomból megmaradt négy falut: Füzéralját, Vilyt, Pálházát és Filkeházát, tolcsvai Bónis Ferencnek.
 Lásd még: Erdély, Nádor, Jobbágy, Fejedelem, Vármegye
|
