1660. után egyre nagyobb lett a török fenyegetés. Zrínyi támadást sürgetett az udvarnál, ám a bécsiek védekező politikát folytatta, és megtiltották Zrínyinek a háborút.
1660 A jezsuiták letelepednek Szakolcán (ma Skalice, Szlovákia) később rendházat és gimnáziumot alapítanak
1663 A jezsuiták letelepednek Sárospatakon, később rendházat és gimnáziumot alapítanak ...
1660. augusztus 27-én, 45 napi ostrom után török kézre került Várad, az erdélyi fejedelemség legfontosabb végvára. Hősies védelmezőinek a török hódítók szabad elvonulást engedtek.
1660. júliusban a Portának megszavazott hadiadóra a jobbágy-ház és ökör mellett adóalapul veszik fel a ló, tehén, juh «marhát» is.
1658 - 1660 acceptus (elfogadva) - fejedelem
II. Rákóczi György
1659 - 1660 fejedelem (ismét) ...
Evlia Cselebi 1660-64 közötti magyarországi tartózkodása alatt Utazások története című világkrónikájában részletesen leírta a Budán található török épületeket, köztük az akkori nevén a Zöld oszlopos fürdőt is.
Igy 1660. jun. 28-án a gyöngyösi járás szolgabirája Deli György leköszönésével, szolgabiró volt választandó. A négy szolgabiró közül csak ezen egy volt katholikus. A főispán, a rendek közvéleményéhez képest kandidált két-két evang. és kath.
(1621-1660): erdélyi fejedelem 1648-1660 között. Feleségül vette Báthori Zsófiát, így a Báthori bírtokok is a Rákóczi család bírtokába jutott. 1653-ban hűbéri függésbe vonta Havasalföldet és Moldvát. Célja, hogy megszerezze a lengyel trónt.
A török már 1541- től benn van Budán, a híres török utazó, Evila Cselebi, aki 1660- as évek elején járt ott, élvezetes stílusban rögzítette tapasztalatait:
"...
Rákóczi György pedig 1660-ban Szászfenesnél súlyos vereséget szenvedett a töröktől. Maga a fejedelem belehalt sérüléseibe. Halála után megindul a trónért való harc.
Rákóczi György (1648-1660)
II. Rákóczi György egyénisége és lengyel vállalata
Az erdélyi állapotok Rákóczi lengyel kudarca után
Bécs "bűnei" Várad elestében
Kemény rémuralma
II. Rákóczi György méltatása ...
Utódja az erdélyi fejedelmi székben fia, II. Rákóczi György. Az özvegy fejedelemasszony kisebbik fiával, Zsigmonddal Patakra költözik, s innen irányítja a hatalmas uradalmakat. II. Rákóczi György a török elleni csatában halt meg, 1660-ban.
Gábor 1660. szóval és tettel küzdött Barcsay Ákos erdélyi fejedelemi trónkövetelő ellen. Szatmár vmegye megbizásából jelen volt a kassai (1664), majd az eperjesi és zólyomi gyüléseken (1670). A vármegyei nemesi fölkelés vezére volt. 1672.
Rákóczi György (1648-1660)
lengyel királyság megszerzése a cél, ezért segíti román vajdákat ...
A munkát kétszer fordította le, először 1660-ban, másodszor 1666-ban, de bármelyiket tekintjük, szembetűnik, hogy nem művészi célok vezették, mert költői tehetsége kevés volt, hanem bántotta az, hogy Zrínyi Miklós nem horvátul írt.
A Rákóczi família az 1660-as, 1670-es években több ezer fős magánföldesúri katonasággal rendelkezett, sőt 1686 és 1690 között a Felső-Magyarországon összeírt 15 Rákóczi-uradalomban a családfők több mint 20%-a (1137 ember) familiárisként, hajdúként, ...
Füzér 1660-ig maradt Mosdóssy, majd özvegye birtokában.
1665-ben Forgách Zsigmondné vette árendába Füzért, majd 1668-ban Nádasdy évi 3000 forintért bérbe adta a várat és az uradalomból megmaradt négy falut: Füzéralját, Vilyt, Pálházát és Filkeházát, ...
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Nádor, Pozsony, Kassa
|
