1629. május 5.-én az alvinci táborban nyílt parancsot adott ki a katonák dúlása, zsarolása ellen.
Bethlen Gábor 1629. nov. 15-én halt meg. Halálával ujra kitört Erdélyben a fejedelmi válság. Az erdélyi rendek egy része Rákóczy Györgyöt Zsigmond fiát, Bethlennek régi hivét jelölé a fejedelemségre.
BETHLEN GÁBOR (1613-1629): erdélyi fejedelem. 1620-1621 között választott magyar király. Báthori Zsigmond udvarában nőtt föl. Később Báthori Gábor tanácsadója lett, ám amikor az közeledett a Habsburgokhoz, török területre menekült.
31-ig és ismét 1629-ből. Az első időszak alatt a rendes adó 83.548 frtot hozott, a sóbányászat 19.000 frtot, a harminczad és vám valamivel többet. Jelentékeny a dominiumok jövedelme (25.000 frt) és az egyházi vagyoné 17.000 tallér.
- aranykorát Bethlen Gábor fejedelemsége alatt élte (1613-1629)
- Bethlen uralmát 'fejedelmi abszolutizmusként' jellemzik à gazdasági alapjait reformjai biztosították, erős állami beavatkozás a gazd.-ba ...
Bethlen Gábor 15 éves uralmát (1613-1629) ~-nak is szokták nevezni. Bethlennek sikerült a külső és belső háborúktól pusztuló országrészt hatékony központi kormányzattal a további romlástól megmenteni, gazdaságilag és kulturálisan is felfejleszteni.
1629-ben a határozatot úgy módosították, hogy a keresztelés az ordinatio előtt exmittált 'akadémikusoknak' engedtessék csak meg.62 A lelkészségre kimenő búcsúzó diákok szokása volt a búcsúlakoma, az ún. 'exitus' tartása.
század elején került egy rövid időre Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) birtokába.
Nagy sikereket ért el az E. déli Németországban, kül. Bajorországban, de még inkább az osztrák tartományokban, hol II. Ferdinánd erőszakkal és fegyverekkel a protestantizmust (1598-1629) csaknem teljesen kiirtotta.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Bethlen Gábor, Erdélyi fejedelem, Pozsony
|
