1609. évi LXXVII. törvénycikk
Báró herbersteini Weichard Ádám és herbersteini János-Zsigmond urakat, Ő felségének a szives megkeresésére és ajánlatára, hasonlóképpen magyarokká fogadják
1609. évi törvénycikkek
Befejezés ...
1609-ben azonban az országgyűlés meg akarta szüntetni a határőrzés címén élvezett mentességet. A XIX. tc.
Ilyen a gyöngyösi nemesség és a város között fenforgott adómentességi kérdés, mely onnan származott, hogy 1609-ben Mátyás király a Gyöngyösre menekült nemességet felmentette a kir.
Tamás 1609-1615., K. András 1658-1663., K. Ferenc 1679-1686. és K. Ádám 1670-1683. Szatmár vmegye alispáni hivatalát viselték. Az utolsó 1681. országgyülési követ és az erdélyi határszélek megvizsgálására kirendelt bizottság tagja volt. K.
ILLÉSHÁZY ISTVÁN (1541-1609): protestáns főnemes, főispán, nádor. 1603-ban a Habsburg udvar felségárulással vádolja, ezért Lengyelországba menekült. Hazatérve csatlakozott a Bocskai felkeléshez, és szerepe volt a bécsi béke (1606) megkötésében.
Rudolf, hogy legalább a cseh nemesek támogatását megőrizze, 1609-ben királyi chartát bocsátott ki ('Majestät', vagy Felséglevél), amely garantálta a vallásszabadságot az előkelők és a városok számára.
 Lásd még: Vármegye, 1608, Fejedelem, Ispán, Kassa
|
