1605-ben a császári seregeken aratott győzelmei nyomán Bocskai Istvánt előbb erdélyi fejedelemmé választották, majd Szerencsen közös országgyűlésre ültek össze az erdélyi és a magyar rendek.
Bocskay 1605-ben elrendelte a székelyek generálisának, hogy «minden székekre hirdettessen generális mustrát és annak utána is gyakori mustrákkal serkentsék és oktassák a készenlétre.» ...
Bocskaynak 1605-iki dunántuli diadalmas hadjáratában nevezetesen Ujvár elfoglalásában nagy része volt Sinán egri pasának, ki tetemes haderővel támogatta az ostromot. E hadjáratot Homonnay Bálint, most már Bocskay felvidéki főkapitánya 1605. évi aug.
(1565-1605)
De az anyagi természetű okok mellett még személyi természetű tényezők is súlyosan érintik a hadjáratot. A haditanács tagjain az egymás ellen való vetélkedés lesz úrrá.
Még abban az évben elfoglalták a Felvidéket és a Dunántúlt, majd 1605-ben a szerencsi országgyűlésen Magyarország királyává választották.
Így az 1605-ös nagykárolyi zsinat azt kéri Bocskaitól, hogy vagy egy főiskola állíttassék, vagy a meglevő iskolák bővebben segélyeztessenek.
Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (1605 - 1667. március 23.)
Wesselényi Istvánnak, II. Ferdinánd király udvari tanácsosának a fia volt.
1605. március végén Bocskai Szerencs várába költözik. Ide hívja össze április 20-ára országgyűlésre a felkelt rendeket, ahol Magyarország fejedelmévé választják. 1606.
Tamás 1605. mint magyar lovassági vezér játszik szerepet. K. András 1661-62. szatmárvármegyei alispán. K. Gábor 1660. szóval és tettel küzdött Barcsay Ákos erdélyi fejedelemi trónkövetelő ellen.
WESSELÉNYI FERENC (1605-1667): nádor 1655-1667 között. Nagyszombaton a jezsuitáknál tanult. A Habsburgok oldalán harcolt a törökök ellen. 1646-ban grófi rangra emelték, 1647-ben felső-magyarországi főkapitány, 1655-től pedig nádor.
Báthory István országbíró 1605-ben, ugyancsak utód nélkül hunyt el. Végrendeletében Füzért unokahúgára, Nádasdy Ferenc özvegyére, Báthori Erzsébetre és gyermekeire hagyta.
Ez váltotta ki Bocskai István fegyveres ellenállását, melynek eredményeképp elérte, hogy 1605-ben megválasszák Mo. fejedelmévé. (szerencsi országgyűlés) 1606.
 Lásd még: Fejedelem, Erdély, Vitéz, Országgyűlés, Kassa
|
