1599. évi X. törvénycikk
A szlavoniai ez évi adóról
1599. évi XI. törvénycikk
Bihar, Középszolnok, Máramaros és Kraszna vármegyék segédcsapatainak hováforditásáról és arról, hogy azok katonáit miképen kell hadiszemle alá vonni?
1599-ben az országgyűlés a jobbágykatonák, «a huszad emberek» tartása helyett az általános vagy részleges hadrakelést mondja ki kötelezőnek. Ezt a végzést az 1599.
1588-1597,
1598-1599,
1601-1602
Báthory István unokaöccse, többször is lemondott majd visszatért.
Az 1599. év márczius végén a meggyesi gyűlésen kijelenté a meglepett rendeknek, hogy lemond, s a maga helyébe unokaöcscsét, Báthory Endre bíbornokot, a meggyilkolt Boldizsárnak öcscsét ajánlotta fejedelmül.
1599-ig Wittenbergben, majd Heidelbergben folytatott tanulmányokat. Innen továbbindulva bejárta Svájcot, Franciaországot, Hollandiát és átment Angliába is. 1596 őszén került a debreceni iskola élére.
A per 7 éven keresztül folyt (1593-1599 közt) hiszen a lehető legnagyobb körültekintéssel és alapossággal akartak eljárni az ügyben. Sok időt vett igénybe a tanúk kihallgatása és Bruno valamennyi írásának Rómába vitele is.
1598-ban ismét megszerezte a trónt, majd 1599-ben lemondott Báthori András javára, de 1601-ben ismét erdélyi fejedelemmé választatta magát. 1602-ben Basta császári generális legyőzte s végleg lemondott.
A wittenbergi egyetemen 1599-ben általa elnökölt, illetve nagy valószínűséggel általa is írt Daniel Sennert-féle disputációban (A természetben megnyilvánuló szimpátiáról és antipátiáról) megállapítja, ...
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Vármegye, 1601, Erdélyi fejedelem
|
