1568. tordai országgyűlés vallásbéke: Erdélyben 4 bevett vallás kimondása
Közigazgatás: ...
1568. márc.-ban Habsburg Miksa magyar király és II. Szelim török szultán között létrejött egyezmény, amely a század végéig (a 15 éves háborúig) rögzítette Magyarországnak a török hódoltság, ...
1. 1568 - drinápolyi béke Báthori István erdélyi fejedelem 1571-1568-ig, 1576-tól lengyel király is,
~ új központ Krakkó
2. Rudolf német-római császár nem tudott híveket szerezni a török ellen ...
Az 1890-iki népszámlálás szerint 233789 főből álló lakossága között mintegy 3000 találtatik más anyanyelvünek feljegyezve, (német 1568, tót 1079, egyéb 621) a mi a közforgalmi életet tekintve, figyelembe sem jöhet.
Más források szerint Erdélybe még 1568-ban Bornemissza Pál erdélyi püspök vitte be az első nyers dohányt, míg a török követek 1576-ban az első szárított dohányt. Ez utóbbit egy pipa kíséretében Báthory Kristóf erdélyi fejedelem kapta.
Az 1568-as drinápolyi békében elismerte a törökök hódításait, és évi 30 ezer arany adó fizetésére kötelezte magát. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmonddal egyezett meg, aki Magyarország urának ismerte el.
és 1568. február 13.). A legtöbben 5-10-15 jobbágyot kapnak; de Lázár István Szárhegyen 57-et, Lázár Farkas és Balázs Jenőfalván 37, Andrássy Márton és Péter Csíkszentkirályon 42, Kornis Mihály Szentpálon és Recsenyében 22, ...
A nagy hírű filológus és királyi historikus, Zsámboki János végre 1568-ban első ízben jelentette meg a teljes anyagot. Egypár szót azonban a bécsiek érzékenységére való tekintettel még ekkor is mellőznie kellett (a IV.5.50-55. szakaszból).
a püspök irányítottaàszuperintendens - az egyházmegye élén az esperes állt - az egyházkerületek önállóan, egymástól függetlenül működtek - a protestáns felekezetek egymáshoz való viszonyát sajátos módon szabályozták Erdélybenà 1568.
Egy esztendei mezőtúri rectorsága után 1568-ban került tanárnak Debrecenbe. Személyében a XVI. század egyik legnagyobb képzettségű teológusa lett az iskola rectora. Félegyházi 1570-ben tanítványaival együtt elhagyta Debrecent.
Némi huzavona után 1568-ban aztán ecsedi Báthory Miklós és György 55000 forintért adománylevelet szereztek Füzér várára és uradalmára.
Báthory György hamarosan elhunyt, füzéri részbirtokát fia, István örökölte.
Erdélyben 4 vallást (katolikus, evangélista, református, antitrinitárius) ismertek el hivatalosan. 1568-ban a tordai országgyűlés Európában példa nélküli határozata pedig elrendelte, hogy vallási nézetei miatt senkit üldözni nem szabad.
Szulejmán halála után a török birodalom élére II. Szelim állt. Ő nem volt annyira harcias, mint elhunyt előde, így 1568-ban létrejött a drinápolyi béke, amely a meglévő állapotokat szentesítette.
Szelim török szultán és Miksa német-római császár, cseh és magyar király végül is belátva és felismerve, hogy egyikük sem tud döntő módon a másikon úrrá lenni, 1568-ban Drinápolyban 8 év tartamára szóló békét kötnek.
Munkájáról részletes jelentés készült. 1568-1575 között Giulio Turcho hadmérnök bejárta és fölmérte a dunántúli várakat, Carlo Theti 1575-ben megjelent könyvében összegezte elméleti és gyakorlati észrevételeit.
is belfoglaltatott, épp ugy, mint az 1568 febr. 17. nyolc évre kötött békében, melyben a J. által birt terület s Erdély szabad fejdelemválasztása biztosíttatott. J. most a belreformokra fordíthatta minden figyelmét.
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Pozsony, Szolnok
|
