1566. évi III. törvénycikk
A rendek előterjesztése arról, hogy a maguk és övéik fentartásáért mennyit kellett áldozniok és szenvedniök, de azért a királynak jövőre is segitségére akarnak lenni
1566. évi IV. törvénycikk
Adózás két forinttal ...
1566. Ekkor a törökök ismét Eger ellen akartak vonulni, ám a szultán változtatott tervén, és a Zrínyi Miklós védte Szigetvárat kezdte ostromolni.
Az 1566.-i tordai országgyűlés aztán pártját fogta azoknak a székelyeknek, kik nemhogy a fejedelem ellen támadtak volna, de hűséggel szolgáltak és ajánlotta őket a fejedelemnek, hogy «válasszon ki azok közül, az kik vétettenek, ...
Jeszenszky János (1566-1621)
A Jeszenszky család a felvidéki Turóc vármegye legősibb nemesi családjainak egyike. A família legtávolabbi ismert felmenője Mágya volt, akinek fia, Mihály IV. Béla, V. István és IV.
A kinevezett Berislavus pár évre meghalt, s 1566. marcz. 15-én Verancz kispréposttá Pankotai Ferenczet nevezte ki.
Tizenegy évi kormányzása az erdélyi fejedelemséget kifejlesztette s megszilárdította, a némettel szemben fegyverrel megvédte, a török szultán által önállóságát (a török fenhatósága mellett) elismertette (Szulejman szultán athnáméja, 1566) s a ...
SZULEJMÁN (TÖRVÉNYHOZÓ) (1494-1566): török szultán 1520-1566 között. Alatta éli az Oszmán Birodalom a fénykorát. Három fő irányban hadakozott: Magyarországon, a Földközi-tengeren a spanyolokkal, és Perzsiában.
Thuri Mátyás Szikszai Hellopeus Bálinttal együtt 1566. október 14-én iratkozott be a genfi akadémiára. Ők az első magyarok, akik itt tanultak. Első genfi tartózkodása után Thuri több ízben is felkereste Bézát és Bullingert.
Építkezései mellett erre utal, hogy itt hallgattatta ki állítólagos testvérét, 1563-ban hitvitán elnökölt a várban, egy alkalommal az őt üldöző Szapolyai-párti Némethy Ferenc elől éppen Füzérre menekült, 1566-ban pedig köszvénytől kínozva is ...
(1494-1566)
1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet indul a várpalotából a Logodi kapun át a szultán szállására.
1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós) eleste
1568. drináplyi béke
15 éves háború 1593-1606
Báthori István (1571-1586)
1575. kerelőszentpáli csata (lengyel királlyá választják)
1593.
Miksa, szerény tehetségu, második Habsburg királyunk 1566-ban Európa különböző tájairól összeverődött zsoldos hadsereggel hadjáratot indított Buda felszabadítására. A próbálkozás azonban csúfos kudarcba fulladt.
Zrínyi Miklós (Nikola Ĺ ubić Zrinski) (? , 1508 körül - Szigetvár, 1566. szeptember 8.): nagybirtokos főnemes, horvát bán, főtárnokmester, a szigetvári hős Id. Zrinyi Miklós és Kárlovics Ilona fia.
török szultán között létrejött egyezmény, amely a század végéig (a 15 éves háborúig) rögzítette Magyarországnak a török hódoltság, a Habsburg királyság és az Erdélyi Fejedelemség közötti felosztását. Ezzel I. Miksa tudomásul vette az 1552-1566 ...
Az egyébként is rendkívül ráfizetéses Duna menti vilajetek ilyen fokú kifosztása indokolja Szigetvár többszöri ostromát, majd bevételét Gyula ostromával egyidejű hadjárat keretében (1566), nemkülönben Eger elfoglalását (1596).
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Vármegye, Vitéz, Pozsony
|
