Miksa (1564-1576)
Miksa protestáns érzelmei
A Habsburg-ház nemes hivatása
Miksa (s a Habsburgok) "magyargyűlölete"
Zrínyi, a szigetvári hős
Miksa, az uralkodó és ember ...
1564-ben a székely nemességet arra kötelezik, hogyha az ország szüksége úgy kívánja, hogy a király személyesen álljon a hadfelkelés élére, akkor a nemesség és székelység hadfelkelése a köznép (jobbágyság) 16-od, 10-ed, ...
1564-1576
Ferdinánd fia. Német-római császár és cseh király (1564-1576).
Rudolf ...
1564-ben feljegyzi a városi jegyzőkönyv: 'Ambrosius Literatus, studiosus istius scholae (scil. Debreciniensis) Michael Simándy ad proposita Ambrosii Literati studiosi habet respondere ad dies 15.' Idézi S.
10-én neveztetett ki, de tényleg 1564. febr. 9-én vette át mint főkapitány, Eger és Szarvaskővára s a püspökségi javadalmaknak kezelését, s mint Heves-Borsod főispánja a katonai mellett a polgári ügyeknek vezetését is.
A magyarországi részekben is megujult a harc (1564). Balassa Menyhért a szatmári őrséggel Tokajt lepte meg, hogy ott ő szüreteljen. J. váradi kapitánya, Báthory István pedig meglepte és bevette Szatmárt, elfoglalta Nagybányát s Balassa M.
Bécsben 1564 jul. 25. Atyja Szép Fülöp burgundi herceg volt, Miksa császár fia, anyja Johanna, Kasztilia éa Aragonia örököse. Spanyolországban nevelték, és a spanyolok jobb szerették volna királyuknak őt mint bátyját, V. Károlyt. 1517.
(1527-1576): magyar király (1564-1576), német-római császár. Uralkodása első éveiben János Zsigmonddal és a törökkel harcolt. Az 1568-as drinápolyi békében elismerte a törökök hódításait, és évi 30 ezer arany adó fizetésére kötelezte magát.
A ~-t megelőzően 1557-ben Erdélyben a lutheránus vallást egyenrangúnak fogadták el a katolikus vallással, majd 1564-ben kimondták a lutheránusok és a kálvinisták vallásszabadságát.
Lajos király (1516-1526) halálát követően előbb Szapolyai Jánost (1526-1540), utóbb pedig Habsburg Ferdinándot (1526-1564) koronázták meg Székesfehérvárott, ami úgy volt lehetséges, ...
Ferdinánd, 1526-1564
1547. évi XXXV. törvénycikk
A dézsmákat, minden vármegyében való kihirdetés mellett szent György napján kell bérbeadni
1547. évi XXXVI. törvénycikk
Az elmenekült nemesek ne tartozzanak dézsmát fizetni ...
Ez a terület a korábbi magyar királyság gazdaságilag legfejlettebb része, de most a Habsburg Birodalom legfejletlenebb része. A Habsburg Birodalomban I Ferdinánd (1526-1564) alatt megkezdődik a központi kormányzás birodalmi szintű kiépítése.
A főnemesség és főpapság egy része azonban nem fogadta el János királyt, ezért a rokonság jogán, továbbá a Habsburg-Jagelló-szerződés alapján a magyar trónra igényt tartó Habsburg Ferdinándot (1526-1564) választotta királlyá 1526 decemberében.
 Lásd még: 1526, 1790, Jobbágy, I. Ferdinánd, Vármegye
|
