1562-ben a fejedelem arra utasítja rovóit, kiket az adónak újonnan való felszámlálására küldött a székelyek közé, hogy «mindenek panaszkodásokat megértsék, és írva meghozzák.
Bodor György: Az 1562 előtti székely nemzetiségi [!] szervezetről. TSZ. 1983. 281-305.
Borovszky Samu: A hun-magyar rokonságról. ET. 1894. 96-102.
Borovszky Samu: A honfoglalás története. Bp. 1894.
A budai szandzsák 1562-es összeírásában a következőt találjuk Ecserről: "Ecser puszta, ráják nélkül, Csaba falu közelében, a jövedelem a tizedekből 80 akcse.
1562 elején megindult a hadjárat. A fejedelem serege bevette Hadad várát (1562 febr. végén), de márc. 4. megveretett Balassa M. és Zay kassai kapitány által.
A pataki építkezésekről többek között évszámos kőfaragványok is tanúskodnak, a füzériről azonban csak annyit tudunk, hogy 1562-ben egy Jakab nevű kassai mester építkezett a várban.
Félegyházi 1561-ben Krakkóban, 1562-ben Boroszlóban, 1563-ban Oderafrankfurtban, 1564-1567 között pedig a wittenbergi egyetemen tanult, bizonyára a városi tanács támogatásával.
Az ő kérésükre készíti el Debrecen, a "Kálvinista Róma" püspöke, Méliusz Juhász Péter 1562-ben a Debrecen-Egervölgyi Hitvallást.
Nádasdy Tamás (1498. - Egervár, 1562. június 2.) nagybirtokos főúr, nádor, Nádasdy Ferenc, a kortársak által 'fekete bég'-nek nevezett hadvezér apja, Kanizsai Orsolya férje.
Pius pápa engedélyével, s segítségével hozta létre a szervezetet, amit az egyházfő 1561-ben elismert, majd 1562. február 1-jén fel is szentelt. Előírásaik részint a Bencésekéhez igazodtak és a védőszentjük Szent István vértanú lett.
 Lásd még: Erdély, Tized, Pozsony, Jobbágy, 1552
|
