 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Fejedelem, Vármegye, Országgyűlés
1557. évi III. törvénycikk
Az ország szükségeire és a király számára két forint hadi segélynek kivetése
1557. évi IV. törvénycikk
Szorgos megbüntetése azoknak, a kik a beszedett adót maguknál visszatartják vagy bármi módon elrabolják ...
1557-ben a székelyek portánként háromszor fizettek 1-1 forintos adót, s külön 1-1 forint hadiadót. {11} ...
II. Mátyás (1557. február 24. - 1619. március 20.) Magyarország és Csehország királya, német-római császár volt a Habsburg-dinasztiából (ez utóbbiban I. Mátyás néven uralkodott).
Tartalomjegyzék
1 ...
II. Mátyás
(1557-1619)
Az Ön által használt böngésző nem ismeri a beágyazott kereteket, vagy jelenleg úgy van beállítva, hogy ne jelenítse meg azokat.
A ~-t megelőzően 1557-ben Erdélyben a lutheránus vallást egyenrangúnak fogadták el a katolikus vallással, majd 1564-ben kimondták a lutheránusok és a kálvinisták vallásszabadságát.
Zarkandy várnagysága idejében, 1557-ben a gyöngyösiek panaszára elrendelt törvényszéki vizsgálat és tanuhallgatások " Egerben a megyei törvényszék házában" tartattak meg. Egervára elestéig tehát, állandóan itt volt a megye és törvényszék helye.
Az a határozottság, amivel a debreceni tanács a lelkipásztor és a tanító alkalmazása ügyében 1557-ben fellépett, mindvégig jellemzi korszakunkban (1660-ig) a magisztrátust.
(1557-1619): magyar király 1608-tól, cseh király 1611-től, német-római császár 1612-től. 1608-ban hadsereggel kényszerítette bátyját I. Rudolfot, hogy mondjon le Magyarország, Morvaország, Ausztria vezetéséről.
A vallásszabadságot már az 1557-iki tordai országgyülésen törvénybe iktatták s a protestáns felekezetek összeegyeztetetésére nemzeti zsinatok tartását határozták. Maga a fejedelem is korán a reformációhoz csatlakozott s a végén unitárius lett.
Lásd még: Erdély, Jobbágy, Fejedelem, Vármegye, Országgyűlés
  
|
