1530. augusztus 2-án bátyjával, V. Károly német császárral való tárgyalásai nyomán dönt Buda visszavételére indítandó újabb hadjárat fölött.
1530. 10. 31. Roggendorff generális megkezdi Buda ostromát, miután sikerült bevennie Esztergomot, Visegrádot és Vácot
1530. 11. 24. Leég a lőcsei papírmalom
1530. 12. 20. Wilhelm Roggendorff generális eredménytelenül elvonul Buda alól ...
1530-ban tovább folytak a harcok Erdélyben; de a szász városok meghódolása (Szeben kivételével) csak 1531-ben fejeztetett be, miután a király személyesen jött Erdélybe s a székelyek « ...
1530 végén először Várday Pál, majd Perényi Péter javasolta, hívjanak össze egy közös gyűlést, amelyen az ország megmentéséről tárgyalhatnának.
Hullám 1530-as évek, ekkor az evangélikus "Ágostai"" hit terjed el.
Hullám 1540-es évek, ekkor a "Helvét" hit tered el.
elejéről; 1450-1530. a kódexek kora; a fontosabbak: az Ehrenfeld-kódex a XV. sz.-ból (Bécsben, Assisi szt. Ferenc legendája); a Bécsi-, Müncheni- és Apor-kódex (a legrégibb bibliafordítás összefüggő részei); a Festetich-kódex (zsoltárok) stb.; a XVI.
János király éppen megkezdte kormányzását Budán, amikor 1530-ban Ferdinánd újból vissza akarta foglaltatni a várost, de a Wilhelm von Roggendorf vezette, közel két hónapig tartó ostrom sikertelenül végződött.
Az augsburgi birodalmi gyűlésen (1530.) a protestánsok kiadták az ágostai hitvallást, mely a lutheri evangélikus egyház elveit rögzíti. Luther halálával (1546.) kitört a vallásháború.
Az 1530-40-es években omlik itt össze a katolikus egyház hatalma. A főurak, a városlakók, s a jobbágyság is áttér az új hitre. A XVI.
1530-ban Ferdinánd hadai ellen ő védte Buda várát. Nem fért meg Lodovico Grittivel, így 1533-ban ismét Ferdinánd oldalára állt. Ugyanebben az évben feleségül vette Kanizsai Orsolyát, s vele hatalmas birtokokat kapott a Dunántúlon.
 Lásd még: Erdély, Pozsony, Esztergom, Mohács, 1540
|
