A magyar udvar 1526-ban idejekorán értesült arról, hogy a szultán ismét Magyarország ellen készül. Már 1525 végén megtudhatták az ide menekült Bakics Pál szerb vajdától, hogy a szultán célja Buda megszerzése.
{409.} IV. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG ELSŐ KORSZAKA
(1526-1606)
FEJEZETEK
1. A KELETI MAGYAR KIRÁLYSÁGTÓL AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGIG
2. GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA AZ ÚJ ÁLLAMBAN
3. ERDÉLY A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚBAN ...
1526. évi XXII. törvénycikk
A nádor tiszte élethossziglan tartson
1526. évi XXIII. törvénycikk
A szerzetes helyek javai a vármegye közibe és nem azok részére irandók össze, kik az egyházak fölött kegyuri jogot követelnek ...
1526 II. török hadjárat: Augusztus 29. Tomori Pál és II. Lajos seregei vereséget szenvednek Mohácsnál a török ellen. Veszteség: 16000 katona, 2 érsek, király.
1526. 04. 23. I. Szulejmán megindul Isztambulból seregével Magyarország ellen
1526. 07. 27. Pétervárad kéthetes ostrom után a török kezére kerül
1526. 08. 08. Nyolc napos ostrom után a török kezére kerül Újlak vára ...
1526. november 1-én vonul be híveitől övezve, serege kíséretében a nemzeti királyjelölt a budai várba.
1526-1564
II. Lajos sógora, az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés alapján formált jogot a magyar trónra. Cseh király (1527-1564), német-római császár (1556-1564).
Miksa ...
1526. aug. 29. MOHÁCSI csata.
Ferdinánd és Szapolyai egyszerre uralkodnak (1526-40).
...
1526. aug. 29. Mohács, a magyarok támadnak (nem várják be Szapolyai György segítő hadait), de hamar eldől a küzdelem. 15 ezer ember (II. Lajos, Tomori Pál fővezér is) ott marad a csatatéren vagy mocsárba fullad ...
1526-ban, a mohácsi csata után a palota berendezését és a koronázási ékszereket elmenekítették a török elől.
1526-ban összeomlott a középkori Magyar Királyság és vele együtt a budai királyi udvar is. 1526. augusztus 29-én II. Szulejmán török szultán hadai élén a Mohács melletti mezei ütközetben megsemmisítő vereséget mért II.
1526. aug. 29-én zajlott le a szörnyü mohácsi vész. Varday Pál egri püspök a vész előtt aug. 16-án, Tolnamegye Báta községéből, Lajos király utasitására, Budára tért vissza a királynéhoz 1), ...
1526-ban ő is a török ellen vonul az erdélyi sereggel, de nem ér oda időben. November 5-én a köznemesség királlyá választotta. Decemberben viszont a bárók I. Ferdinándot választották meg (kettős királyválasztás).
Ugyanezt ismétli az 1526-iki végzemény 2-ik cikke (II. Lajos királynak rákosi végzeménye: Constitutiones Conventus Campi Rákos); e végzeménynek 22-ik cikke pedig meghatározza, hogy "Palatini officium vita comite duret" (a N.
A kettős királyválasztás (1526) utáni belharcok megszüntetése érdekében Szapolyai János és I. Habsburg Ferdinánd között Váradon létrejött szerződés.
(1505-1526.)
Az újkor első százada miként a legválságosabb a magyar állam évezredes történetében: még fokozottabban az a székelyekében.
Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526, Osiris Kiadó, Bp., 2005.
Thuróczy János / Rogerius mester: A magyarok krónikája / Siralmas ének (Milleniumi Magyar Történelem. Források), Osiris Kiadó, Bp., 2001.
Igy érthetővé válik, hogy 1526 őszen a király nélkül maradt országban Szapolyai János éppen Tokajban hívja össze, október 14-ére híveit, hogy a korona sorsáról döntsenek.
Ferdinánd és Szapolyai egyszerre uralkodik (1526-40), török segítség, főleg Erdély a kezén, Szapolyai csecsemő utóddal hal meg, szerződés Habsburgokkal (1538. váradi szerződés, Fráter György), 1541. aug. 29. BUDA ELESTE
Fogalomtár ...
Szulejmán szultán 1526 nyarán mintegy 80000 harcosával támadt az országra. "Nemzeti nagy létünk nagy temetőjénél," Mohácsnál veszett oda a király seregének java az ország a török szabad prédájává lett.
Bár szerepük több szempontból is ellentmondásos, az vitathatatlan, hogy már Szulejmán hadjáratai idején számos ütközetben és várvédelemben vállaltak oroszlánrészt, és gyakorta osztoztak a hazájukat védő katonák sorsában (Mohács 1526, Esztergom, ...
 Lásd még: 1790, Jobbágy, Erdély, Nádor, Ispán
|
