1492. évi törvénycikkek
Előbeszéd
1492. évi I. törvénycikk
A király az ország összes karait és rendeit tartsa meg régi szabadságaikban; az ujitásokat, melyeket Mátyás király hozott be, törölje el; a rendes jövedelmekkel elégedjék meg ...
1492 kimondták, hogy a mezővárosok személy szerint fizetnek kilencedet.
1498 a nemesek vámok nélkül kereskedhetnek
1500 a kilencedet terményben kell fizetni ...
Az 1492.-i országgyűlés azt végezte, hogy az erdélyi vajdák és ispánok mindig magyar nemzetbeliek legyenek. A mohácsi vész előtt (1510-26.) Szapolyai János viselte az erdélyi vajdaságot és székely ispánságot. A mohácsi vész után I.
Az 1492. év elején tartott országgyülésen a király és kormánya meg is tett mindent, hogy e kötelezettségének megfeleljen; a legtöbb főur és város el is fogadta a békét, de a köznemesség nem.
Épp csak megtalálta Kolumbusz a Föld másik oldalát /1492/, s senki sem gondolta volna, hogy alig telik el 100 év és már dohányzást tiltó, illetve szabályozó törvények születnek a Kárpát-medencében.
- 1492 augusztusában indult el 150 fős legénységgel à 1492 október 12.-én érkezett a mai Bahama-szigetekhez tartozó egyik sziget partjához àSan Salvador + felfedezte Kubát és Haitit ...
Ulászló koronázásán is jelen volt, az új uralkodó pedig a megbízást azonnal megújította, így az írást nyomban folytathatta, és 1492-re eljutott Mátyás haláláig. A vállalkozás ezzel mintha nyugvópontra ért volna.
Ince (1484-1492)
VI. Sándor (1492-1503)
III. Pius (1503)
II. Gyula (1503-1513)
X. Leó (1513-1521)
VI. Adorján (1522-1523)
VII. Kelemen (1523-1534)
Az avignoni pápák
Kísérlet VI. Sándor erkölcsi szörnyeteg voltának bizonyítására
Mit ír VI.
A hagyományos és legelterjedtebb korszakolással 476 és 1492 közti évekre datált időszak egy speciális történelmi időintervallum volt. Mitől volt különleges, és annyira színes? Miért különül el a kezdete és vége?
Apja, Szapolyai István kisnemesi származású volt, 1492-1499 között Magyarország nádora. Anyja Hedvig tescheni hercegnő volt.
Mátyás halála után Visegrád megőrizte mellékrezidencia szerepét: a Jagelló uralkodók is előszeretettel használták a palotát, a fellegvár - a koronázási ékszerek hagyományos őrzőhelye - pedig az 1492.
A rendfőnöki tisztet 1484 és 1488 között betöltő Tamás testvér idején Dénes testvér, kőfaragó bámulatos művészettel készítette el a szent síremlékét amelyben a sírkápolna építésének befejeztével 1492-ben helyezték el az ereklyéket.
március 11-i levele szerint a község Ecseri Demeter tulajdonában volt, aki Ecseri István diáknak adta el birtokrészét. Ekkor írták körül először a birtok határait. Az ügyben per keletkezett, a pert Pest város 1492.
nevében megkötötték Miksával a pozsonyi békét, melyben különösen Miksa örököseinek a magyar trónra való igénye ismertetik el. Ezen béke ellen a budai 1492-iki országgyülésen a rendek tiltakoztak a szerződés ellen, ...
 Lásd még: 1490, Ispán, 1526, Esztergom, Mátyás király
|
