Először egy 1487. január 25-én Szigetváron kelt oklevélben szerepel Parlaghy Krisztina férjeként Török Imre OL DL 88728.[VISSZA]
RML 1. N. 4. p. 9-10.[VISSZA]
OL DL 88872.[VISSZA]
OL DL 88873.[VISSZA]
OL DL 88874.[VISSZA]
1492. december 15.
SZAPOLYAI JÁNOS (I. JÁNOS) (ZÁPOLYA) (1487-1540): magyar király 1525-1540 között, erdélyi vajda 1510-1520. 1526-ban ő is a török ellen vonul az erdélyi sereggel, de nem ér oda időben. November 5-én a köznemesség királlyá választotta.
pedig boszutól feltüzelve, folytatta Ausztria meghódítását és 1487 aug. 14. a két évig sikertelenül vívott Bécsújhelybe is bevonult. Ezalatt a német birodalmi gyüléstől M.
- 1487-ben Bartolomeu Diaz elérte az Afrika déli csücskét jelentő Jóreménység-fokot, majd 1498-ban Vasco da Gama ugyanezen az útvonalon eljutott Indiába ...
(1487-1540)
Íme, négy hónappal a mohácsi bukás után két uralkodója is van az országnak! Az egymással farkasszemet néző két magyar király harca nem sok jót ígér a nemzetnek. V.
Bonfini tehát ezúttal a szíveslátás ellenére sem evett meg sok sót a magyar udvarban, hanem 1487 végén csalódottan hazautazott, és beállt az iskolába.
I. (Szapolyai) János (Szepesvár, 1487. - Szászsebes, 1540. július 17. v. július 21.): 1526-tól haláláig Magyarország királya
Apja, Szapolyai István kisnemesi származású volt, 1492-1499 között Magyarország nádora. Anyja Hedvig tescheni hercegnő volt.
1487-ben megrendeli, hogy egy újonnan települt román falut rontsanak le, mert nem akarja, hogy ott a királyi jobbágyok veszedelmére befészkelődjenek a románok.
 Lásd még: Erdély, Nádor, 1492, Pozsony, Esztergom
|
