1479. október 13-án, Szent Kálmán napján, Báthori és Kinizsi az összevont hadnépet a török tábor közelébe, a Kenyérmezőt szegélyező erdőbe vonta, s annak fedezetében csatarendbe állította.
1479 Kinizsi és Báthory Kenyérmezőn leverték a törököket. Ezután Mátyás békét kötött, amit meghosszabbítottak.
Mialatt a hadi készületek folynak, a következő év őszén a törökök betörtek Erdélybe, s Kinizsi Pál és Báthory István vajda a Kenyérmezőnél (1479 okt. 13.) a magyar fegyverek egyik legfényesebb diadalát vívták ki felette.
1479 őszén ugyanis 60000 főnyi török és oláh sereg rontott Erdélybe és Gyulafehérvárig feldúlta az országot.
1479 ápr. pedig Kázmér lengyel királlyal is több előny biztosítása után kibékült. Frigyes császár azonban nem tartotta meg a szerződésnek a hadi költségre vonatkozó részét, mivel csak 50000 aranyforintot fizetett. Azért M. 1479 márc.
Szabács viadala, 1479. kenyérmezői csata
OSZTRÁKOK 1463. bécsújhelyi szerződés, Frigyes Ulászlót iktatja be cseh választónak, több csata, majd Bécs bevétele (1485)
SZERB kiváltságolt népcsoportok megadóztatása, Nagy István (Moldva) támogatja őket ...
Carisius(?) - cseh pénzverőmester (1479) 4.5.230
Caritas - székesfehérvári apáca (1083) 2.1.360
Carrara - itáliai család 2.9.320, 2.10.320, 325, 385, 405, 420, 3.1.285, 4.5.40 ...
Első nagy győzelmét Báthory Istvánnal együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél aratta a török felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél győzött.
TÖRÖK: Magyarország egyedül maradt a törökkel szemben, 1463. Jajca visszavétele, 1464. Srebenik bevétele, végvárvonal tovább erősítése, Újlaki és Kinizsi irányítja a védelmet (aktív védekezés), 1476. Szabács viadala, 1479. kenyérmezői csata.
Podjebrád György csehországi uralmát azonban nem tudta felszámolni, akinek örökébe a lengyel Jagelló Ulászló lépett. Úgy tűnt, hogy a háborúnak sohasem lesz vége, 1479-ben mégis békét kötöttek.
 Lásd még: Erdély, Vitéz, Hunyadi János, Várad, Nándorfehérvár
|
