A visegrádi palotát 1477 és az 1480-as évek közepe között Mátyás teljesen felújíttatta, de eredeti elrendezésén alig változtatott, új épületszárnyat egyáltalán nem emeltetett.
1477-ben megujította szövetségét Ulászlóval s reá birta, hogy Mátyás ellen sereget küldjön Magyarországba.
E szövevényes terveknek Burgundi Károly halála vetett véget (1477 jan.). M. több másutt tett sikertelen kisérlet után már 1474 nyarán megkérette a nápolyi király másodszülött leányát, Beatrix hercegnőt. 1476 szept. 15.
században épült, igen szép bronzkapuval, Holbein 4 oltárképével és érdekes üvegfestményekkel: A Miksa-út végén az 1477-1507-ben épült Szt. Ulrik templom áll. Az öt protestáns templom közül a Szt. Anna-templomnak jó festményei vannak.
Ezzel összhangban az ekkoriban török szolgálatban álló Gianmaria Angiolello is "régi kapitányként és híres emberként" jellemzi, és a szilisztrai szandzsák birtokosának mondja (ám az, hogy a vállalkozást tévesen 1477-re teszi, ...
Górki Lukács - lengyel úr (†1477) 3.4.150
Gotfréd - apuliai herceg (XI. sz.) 2.1.400, 2.2.175
Gotfréd - dán király (†810) 1.9.295, 325, 1.10.5, 10 ...
Sepsiszentgyörgyöt is valószínűleg Zsigmond király tette mezővárossá, aki 1427-ben huzamosb ideig tartózkodott s több oklevelet adott ki ott. A székelyek alispánja 1461-ben s a vajda és székely ispán 1477-ben mezővárosnak (oppidum) nevezi.
Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás körbezárta Bécset. III. Frigyes - mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét - 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet. [3] ...
 Lásd még: Székesfehérvár, Vitéz, Ispán, Esztergom, Erdély
|
