| |
- 1477. ápr. 16. nov. 23. között) erdélyi vajda, macsói bán, bosnyák király. Kont Miklós unokájának, Újlaki László macsói bán fia, a 15. század legnagyobb magyar oligarchája. 1438-tól macsói bán, a várnai csata után országos főkapitány.
| |
A visegrádi palotát 1477 és az 1480-as évek közepe között Mátyás teljesen felújíttatta, de eredeti elrendezésén alig változtatott, új épületszárnyat egyáltalán nem emeltetett.
| |
1477-ben megujította szövetségét Ulászlóval s reá birta, hogy Mátyás ellen sereget küldjön Magyarországba.
| |
E szövevényes terveknek Burgundi Károly halála vetett véget ( 1477 jan.). M. több másutt tett sikertelen kisérlet után már 1474 nyarán megkérette a nápolyi király másodszülött leányát, Beatrix hercegnőt. 1476 szept. 15.
| |
században épült, igen szép bronzkapuval, Holbein 4 oltárképével és érdekes üvegfestményekkel: A Miksa-út végén az 1477- 1507-ben épült Szt. Ulrik templom áll. Az öt protestáns templom közül a Szt. Anna-templomnak jó festményei vannak.
| |
Ezzel összhangban az ekkoriban török szolgálatban álló Gianmaria Angiolello is "régi kapitányként és híres emberként" jellemzi, és a szilisztrai szandzsák birtokosának mondja (ám az, hogy a vállalkozást tévesen 1477-re teszi, ...
| |
Károly - burgund herceg ( 1461- 1477) 4.2.260, 4.3.275, 4.5.160 Károly - calabriai herceg ( 1297- 1328) 2.9.50, 80, 85, 100, 105, 315, 325, 335, 395 Károly - corbaviai gróf ( 1490) 5.1.80, 5.3.70 ...
| |
Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás körbezárta Bécset. III. Frigyes - mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét - 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet. [3] ...
| |
 Lásd még: Székesfehérvár, Vitéz, Ispán, Esztergom, Erdély
|
