1471. évi XVI. törvénycikk
A jobbágyok költözködése ugy történjék, mint Zsigmond császár idejében
1471. évi XVII. törvénycikk
A szentszéken a Mátyás második decretumában felsorolt ügyeken kivül másokat nem szabad elbirálni ...
1471 meghalt Podjebrád György, de Jagelló Ulászlóra hagyta a trónt, ezzel Mátyásnak a lengyelekkel is kellet harcolnia. Nagy török beütéskor egészen Váradig mentek el.
A budai káptalan 1471. március 11-i levele szerint a község Ecseri Demeter tulajdonában volt, aki Ecseri István diáknak adta el birtokrészét. Ekkor írták körül először a birtok határait. Az ügyben per keletkezett, a pert Pest város 1492.
Sixtus, IV. - pápa (1471-1484) 4.3.115, 255, 275, 295, 4.5.185, 190, 4.7.1
Slavnik - Szent Adalbert apja 2.1.10
Slik Gáspár - cseh kancellár (†1449) 3.3.315 ...
Mikor Podiebrád meghal (1471 márczius 22), a kuttenbergi országgyűlés május 27-én Mátyás mellőzésével Ulászlót, a lengyel királyfit választotta Csehország királyává, és egyidejüleg jött a hír Magyarországból, ...
Mátyással szemben 1471-ben választották. Később megegyezett Mátyással, hogy mind a ketten viselhetik a magyar királyi címet. Mátyás halála után magyar királynak is megválasztották 1490-ben.
Idáig nyomult 1471. Kázmér lengyel király seregével, de Mátyás közeledtével Nyitra felé vette utját. 1525. itt zajos országgyülés volt, melyen a rendek Báthory Istvánt a nádori méltóságból letették, s helyébe Werbőczy Istvánt választották meg. 1544.
1471-től a rendektől függetlenül, törvények helyett főleg rendeletekkel próbált kormányozni, nem változtatott a rendi gyűlés szerkezetén, összehívta azt, de ígéretét nem tartotta meg.
 Lásd még: Nádor, 1490, 1458, V. László, Kinizsi Pál
|
