1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros megye főispánjaként. Apja a hagyomány szerint egy Bihar vármegyei molnár, de ez mindössze legenda. A Kinizsiek szerb eredetűek.
1467 Kincstári reform: Új adókat jelöltek ki: eltörölték a kapuadót, és helyébe füstadót hoztak létre, tehát nem kapu után, hanem ház után adózott a jobbágy. A harmincad vám mellet bevezette a koronavámot, ami alól nem adott mentességet.
Az áldozatkészség még nagyobb mértéke nyilatkozik meg az 1467-iki országgyűlésen alkotott adóreformokban.
Mátyás seregével Brassóból 1467. november 25.-én indult Háromszéken át Moldva felé. Az Ojtozi-szorost ledöntött fákkal eltorlaszolva és bevágva találta. «Meg kelleték az utakat tisztítani igen nagy munkával.
1467 márc. M. pénzügyi reformjai általános és mély elégületlenséget szültek, melyet ellenségei ki akartak zsákmányolni. Podjebrad is, akit a pápa már 1466 végén egyházi kiközösítéssel sujtott, kivülről szintén izgatott M. ellen.
Költségeinek növekedését az adórendszer 1467-es újjászervezésével fedezte. A főkincstartó pozícióját, aki az ország pénzügyeit felügyelte (napjainkban pénzügyminiszter), ezután nem nemesek töltötték be; a főkincstartó civil foglalkozássá vált.
Cseri János - erdélyi lázadó (†1467) 4.1.195
Csernahora Boskovic Jaroszláv - magyar tisztviselő (†1485) 4.5.230, 4.6.130, 265, 275, 280
Csernahora Boskovic Tóbiás - morva hadvezér (XV. sz.) 3.8.305, 4.6.130, 135, 200, 285 ...
 Lásd még: Vitéz, Hunyadi János, 1479, 1490, Székesfehérvár
|
