| |
1459-ben a három erdélyi nemzet Medgyesen közgyűlést tartott, melyen az 1437-i uniót megújították, sőt meg is bővítették.
Az 1459 őszén megtartott mantovai kongresszus kudarczán nem csüggedve el, éveken át gyüjtötte a pénzt a török ellen való háború czéljaira, ...
e rossz hirek hallatára 1459 jan. végén Budára hivta össze a főrendeket, kik neki hűséget esküdtek, mire viszont ő is biztosította jogaikat ber. 10.
(1459-1530)
Wilhelm von Roggendorf
(1481-1541)
Komoly gondot okoz a budaváriaknak a védelemben szükséges katonaság összegyűjtése, de Ferdinánd csapatainak rendkívül késedelmes megérkezése időt enged a szervezkedésre.
Nagy Simon - macsói bán (1459-1460) 3.10.15, 25-45, 65-75
Nagylucsei Orbán - győri (1481-1486), egri (1486-1491), bécsi (1491-1492) püspök, kincstartó 1.1.55, 65, 375, 400, 3.9.300, 4.5.295, 4.6.225, 235, 240, 4.7.1, 175, 200, 205, 4.8.
Mátyásnak néhány évvel trónra kerülése után sikerült megszilárdítania hatalmát. Miután felszámolta az elégedetlen főurak lázadását (1459), Jilska felvidéki uralma is összeomlott. [3] ...
A király, aki ugyanakkor értesült a török támadásáról, Várkonyba hívta nagybátyját, s vele 1459. szeptember 9-én kibékült. Ismét rábízta Erdély kormányzását és a Délvidék főkapitányságát. Ez utóbbi a török elleni fővezérséget is jelentette.
Miklós (meghalt 1459.), a királyné főkancellárja; III. János a nagyhirü Janus Pannonius (meghalt 1472); Ernszt Zsigmond (megh. 1505.), Ulászló király szerencsétlen sorsu, de önzetlen kincstárnoka; Szakmáry György, ki utóbb esztergomi érsek lett; ...
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Vitéz, Kormányzó, Magyar király
|
