| |
1458. január 24-én Budán, a Duna jegén a főpapok és a főurak királlyá választották, de kiskorúsága miatt Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá nevezték ki. [1] ...
| |
1458. évi törvénycikkek
Előbeszéd
1458. évi I. törvénycikk
A lefolyt három év óta elfoglalt, ugy egyházi mint világi javak hatalmaskodás büntetése alatt, tizenöt nap alatt vissza adandók ...
| |
számára készítette elő az útat a trónra, már látta a dolgok alakulását, és leánya Katalin kezével igyekezett biztosítani magának a leendő magyar király barátságát, ugyanakkor, a midőn Hunyadi Jánosné a Garaival Szegeden kötött szerződésben ( 1458 ...
| |
Garai és a Szilágyi testvérek Szegeden egyezményt kötöttek ( 1458. jan.). Garainak büntetlenséget, Mátyásnak királyságot, Szilágyi Mihálynak pedig öt év kormányzóságot ígértek. Az 1458. jan.
| |
(Corvinus) - magyar király ( 1458- 1490) E 20, 1.1.55, 70, 75, 85, 90, 115, 315, 335, 350, 365-375, 385, 400, 405, 1.2.100, 190, 1.7.115, 1.9.170, 2.1.35, 240, 3.4.260, 325, 3.7.160, 365, 3.8.
| |
Már 1458-ban a királyi uradalmak igazgatására és jövedelmeinek kezelésére a várban egy központi hivatalt hozott létre, amelynek élére udvarbírót állított.
| |
A trón megszilárdítása 1458- 1464Mátyás Csehországból hazatérve eréllyel lát az ország átszervezéséhez. V. László embereit mellőzte, így Garait is. Szilágyi Mihályt sem tette meg kormányzónak, erre ő megsértődött, erre Mátyás Világos várába záratta.
| |
Bár Rozgonyi Sebestyén és Hédervári László Giskra vezéreit megverték, várait elfoglalták és őt békére kényszerítették (1458), a Mátyás és Frigyes császár közt folyó háború újra felélesztette harci kedvét.
| |
László halála után királlyá választott Hunyadi Mátyás ( 1458- 1490), korona híján, évekig nem koronáztatta meg magát, mígnem aztán 1463-ban nehéz tárgyalások és súlyos váltság lefizetése után sikerült visszaszereznie a koronát Frigyestől. [...] ...
| |
 Lásd még: 1490, 1526, 1000, Kormányzó, Hunyadi János
|
