| |
1457-ben Hunyadi László lefejezése után, Szilágyi Mihály Erdélyt szemelte ki a főhatalomért való élet-halál harca kiinduló pontjául, mert ott és az azzal határos magyar Részeken (Partium) volt a legerősebb a Hunyadiak pártja.
1457. Hunyadi Mátyás királlyá választása Szilágyi Mihály segítségével
Hunyadi Mátyás uralma és Magyarország bukása
Külpolitika: ...
Trónviszályok (1440-1457)
Albert király halála után a főúri és nemesi csoportok két nagy pártra szakadtak a trónutódlás kérdésében.
anyjával Temesvárra ment, ahonnét nemsokára 1457 márc., aggódó anyja ellenére Budára csalták. Márc. 14. az udvari párt fondorlatai miatt László bátyjával együtt M. is börtönbe került, fej- és jószágvesztésre itéltetett.
Mátyás magyar király felesége (1457-1508) 1.1.75, 90, 365, 385, 4.3.250, 4.4.35, 55, 60, 80, 4.5.1, 5, 145, 160, 255, 260, 305, 4.6.135, 270, 4.7.70, 135, 165, 175, 180, 4.8.1, 50, 100, 105, 125, 160, 180, 205, 210, 225, 255, 4.9.
Az Árpád-vérű Habsburgok
Rudolf utódai
I. Albert, első Habsburg királyunk (1437-1439)
V. László (1452-1457)
Az V. László utáni osztrák Habsburgok 1526-ig
A spanyol Habsburgok
A magyar vér Habsburgjainkban ...
László király 1457. március 27-én kiadott oklevelének azon szavai, amelyekkel Hunyadit azzal vádolja, hogy a "hűséges moldvai és havasalföldi vajdákat hol megölte, hol elkergette, s helyükbe olyanokat tett, akik neki lekötelezettjei valának." ...
Hunyadi elengedte a királyt, de megölette Cillei, de megígérték, hogy nem lesz megtorlás. Mégis Garai nádor követelésére Hunyadi László lefejezik és Mátyást pedig Prágába szállítják. 1457 meghal a király.
A Hunyadi testvérek a király hivására, bizva esküjében, családjuk legtekintélyesebb barátai, Vitéz János, Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén társaságában gyanutlanul mentek fel 1457 márcz. 14-ikén Budára.
 Lásd még: Pozsony, Kormányzó, Vitéz, Nádor, Erdély
|
