1454

1454. évi XIII. törvénycikk A háboruból titkon eltávozó nemesek birtokaikat, a nem nemesek fejüket veszitsék 1454. évi XIV. törvénycikk A király igérete, hogy ilyen szokatlan hadba szállást nem fog hirdetni ...

1454-ben a község birtokosa, Ecseri Sáfár Tamás, utódok nélkül halt meg. A törvény szerint a falu tulajdonjoga visszaszállt a királyra.

Hunyadi 1454 első heteiben Budán országgyűlést tartott, mely a török ellen általános fölkelést hirdetett és őt választotta meg az országos sereg főkapitányává.

1454 nyarán pedig Nándorfehérvárt apjától lovaggá üttetett, 1455 aug. megköttetett M. és Cillei Erzsébet között a már 1453. tervezett házasság, bár a tényleges egybekelést még elhalasztották. M. Budán maradt az udvarnál, ahol V.

évi végzés végre az 1454. évi II. törv. c. Ezek szerint: 1. a király az általa (földbirtok-élvezettel) dijazott várőrségeken kivül köteles volt még állandóan, tehát békében is, 1000 lovasból álló királyi bandériumot a saját költségén tartani.

László 1456 februárjában jött először Budára, de még 1454-ben Prágából utasította az országtanácsot, hogy az uralkodót régóta nélkülöző, nyilván elhanyagolt palotát királyhoz illően szereljék fel, "mivel megszégyenítő volna, ...

Feriz bég - török hadvezér (1454) 3.7.175, 190 Ferrobraccio András - itáliai zsoldosvezér (XIV/XV. sz.) 3.1.5, 15, 20, 3.3.365 Festus - római konzul 1.3.5 ...

besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét veri tönkre, s javaslatot tesz egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére, de nem nyert támogatókra ...

Ezt Hunyadi is felismerte, s a továbbiakban a támadás helyett az aktív védelem stratégiáját választotta. 1454 őszén Krusevacnál érzékeny csapást mért a Szerbiában állomásozó török csapatokra, amivel sikerült időt nyernie.

Lásd még: 1444, 1453, Hunyadi János, Ispán, Vitéz