1453. évi II. törvénycikk
Hogy az országgyülésen együtt levő karok és rendek a király kezébe hüségi esküt tegyenek
1453. évi III. törvénycikk
A király méltóságokat külföldiekre ne ruházzon ...
1453-ban az oszmán törökök elfoglalták Bizáncot, a "városok királynőjét", ahol Kelet és Nyugat kultúrája, gazdagsága találkozott egymással, s amely az egyházszakadás ellenére is a kereszténység egyik legfontosabb védőbástyája volt.
1453. szeptember 28.-án az osztrák rendek, Hunyadi és Podjebrád egyetértésével, eltávolítják Cillei Ulrikot László környezetéből. Utána Lászlót Prágába viszik, és Podjebrád felügyeli, gyakorlatilag foglyul tartja.
1453-ban V. László kerül a trónra (1453-1458, aki Hunyadit országos főkapitányává, a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce örökös grófjává nevezi ki. V. László teljes mértékben nagybátyja Cillei Ulrik befolyása alatt áll.
1453-ban II. Mohamed szultán Konstantinápolyt is elfoglalta. Konstantinápoly elfoglalása egész Európát megdöbbentette s egyúttal a legkomolyabb intő jel volt Magyarország számára.
Hunyadi János 1453 elején lemondott kormányzói tisztségéről. A nagykorúsított V.
A helyzet ura így továbbra is Hunyadi maradt, ki 1453 első napjaiban Bécsben letette kormányzó hatalmát a király kezébe, de az ország főkapitányává neveztetve ki, továbbra is megtartotta a királyi jövedelmek kezelését.
-sal, aki 1453 jan. László bátyjával együtt felvette a besztercei örökös gróf címét. 1454 nyarán pedig Nándorfehérvárt apjától lovaggá üttetett, 1455 aug. megköttetett M. és Cillei Erzsébet között a már 1453.
Ez nemcsak a védelmet szolgálta, hanem onnan lőhették számszeríjjal, vetőgépekkel a várat, illetve a benne több szinten elhelyezett létrákon védve juthattak fel a falakra, mint Konstantinápoly 1453. évi ostromakor a támadó török gyalogosok.
Hradeci Majnard - cseh úr (†1453) 3.3.100, 105, 3.4.45, 80, 230-240
Hugó, Nagy - I. Fülöp francia király öccse, keresztes vitéz 2.4.260, 2.5.15
Hugó - Itália királya (926-947) 1.10.195, 200, 240 ...
Kubinyi András: i. m. 74-76. - A bécsi egyetemen 1523-ban tűnik fel az első debreceni diák: Gregorius Mescherus de Debretzen. (Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Bp. 1902. 186.
A szultánok székhelye maradt Konstantinápoly elestéig, 1453-ig; de a szultánok ezután is, nyugati hadjárataikat megelőzőleg, rendesen D.-ban gyüjtötték össze hadaikat. Az orosz-török háboruban 1829 aug. 20.
 Lásd még: Hunyadi János, 1444, Kormányzó, Erdély, Szilágyi Mihály
|
