| |
S a hazaérkezte után Székesfehérvárt 1445 február 6-ikán összeült országgyűlésen mindkét párt vezérei tőle várták az útmutatást az ország sorsának biztosítására.
A várnai veszedelemben a váradi püspök elesvén, Hunyadi János őt, akkori nagyprépostot, ki teljes bizalmát és tiszteletét birta, a váradi püspökségre ajánlotta, mire a pápa 1445. ki is nevezte.
1445 májusában Giskrát, aki az ország kereskedelmének a kassai lengyel-magyar fegyverszünet létrehozásával nagy szolgálatot tett, a Felvidék egyik főkapitányává nevezték ki. Amikor az 1446.
1445-ben és 1447-ben újabb hadjáratokat vezetett az Al-Dunához, illetve Havasalföldre, s biztosította az utóbbi feletti magyar fennhatóságot. Az 1443-44. évi hosszú és az 1444. évi várnai hadjárathoz hasonló újabb támadás 1448-ban volt.
1445-ben küldöttség is ment Bécsbe Frigyes császárhoz, hogy tőle a királynak és a szt. koronának kiadását követelje, Frigyes azonban csak 1452. bocsátotta el L.
1445 az ország élére 7 főkapitányt neveztek ki. Ezek között volt Hunyadi János is, aki már-már az ország irányítójának számított. 1446-ban rendi gyűlést hívtak össze, amelyen elismerték új magyar királynak V.
László (1445-57) korában következett be. Az Ausztriában nevelkedő fiatal uralkodó hosszú ideig nem is látogatott Magyarországra, később pedig Budán tartotta udvarát.
1445-ben a rendek országgyűlést hívtak össze és V. Lászlót elismerték királynak, de ő még gyermek volt, ezért III. Frigyes uralkodott helyette.
Vitéz János - váradi püspök (1445-1465), esztergomi érsek (1465-1472) 3.8.190, 235, 260, 270, 3.9.15, 105, 120, 140, 160, 180, 3.10.10, 85, 270-280, 295, 300, 4.1.10, 40, 185, 230, 235, 4.3.10, 20, 85, 100, 115, 4.5.290 ...
 Lásd még: Kormányzó, Magyar király, Vitéz, Hunyadi János, 1444
|
