A várnai csata, 1444. november 10.
II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel.
Az 1444. november 10-i várnai csata után majdnem kétéves interregnum következett, ugyanis nem lehetett biztosan tudni, hogy I. Ulászló valóban elesett-e, vagy túlélte a vesztes csatát. Végül az 1446.
A 20 ezer fős sereg 1444. szeptemberében indult el. A magyarok viszonylag gyorsan haladtak. A szorosok lezárása azonban nem történt meg.
1444. Sanocki Gergely, vieliczkai plébános, I. Ulászló volt gyóntatója, vezette M. oktatását. A rendkivül tehetséges ifju elsajátította a német, latin és szláv nyelveket és atyjának a külfölddel való érintkezéseiben korán volt segítségére.
Sándor és Mátyás 1444. megjelentek a budai országgyülésen, mint Szatmár vármegye követei. Az utóbbi ebben az évben esett el a törökök ellen vivott szerencsétlen várnai ütközetben. K. Miklós 1555. mint sabáci bán szerepel. K. Márton 1610.
A király Hunyadi tanácsára e béke-ajánlatot elfogadta és a békeszerződés 1444. július havában Szegeden meg is köttetett. A király azonban Cesarini Julián pápai követ sürgetésére Hunyadi tanácsa ellenére megszegte a békét.
Jagelló Ulászló (1440-44) török ellen fontos a régió összefogása 1444. várnai csata.
 Lásd még: Erdély, 1444, Vitéz, Nándorfehérvár, Hunyadi János
|
