| |
1440-ben a magyar rendek küldöttsége Lengyelországba ment, hogy meghívja Ulászlót a trónra. Eközben Erzsébet februárban fiút szült, akit megkoronáztak a szent koronával és V. László király lett, de el kellett menekülniük, és így III.
1440-1444
III. Ulászló néven lengyel király (1434-1444) is, a várnai csatában esett el.
V. László (Habsburg) ...
Az 1440-es évekig béke honol a régióban, ezt követően azonban belháborúk teszik mozgalmassá az elkövetkező évtizedeket. Mátyás király uralma alatt jelentősen gyarapodik a régió. Ekkor kezdenek híressé válni a Tokaj-hegyaljai borok.
Trónviszályok (1440-1457)
Albert király halála után a főúri és nemesi csoportok két nagy pártra szakadtak a trónutódlás kérdésében.
Jagelló Ulászló (1440-44) török ellen fontos a régió összefogása 1444. várnai csata ...
Az 1440 elején Budán megnyilt országgyűlésen a királyné örökségi igényeivel az az elv szállott harczba, hogy a veszedelem idején nem a törvényes kötéseknek, hanem a czélszerűség körülményeinek kell érvényesülniök a trón betöltésénél.
Komáromban 1440 február 22. (tehát már atyja halála után, miért Posthumus v. Utószülött L.-nak is nevezik), megh. Prágában 1457 november 23.
Ez történt Nándorfehérvár 1440. évi ostrománál is, amikor a törökök egy domb védelmében hatalmas méretű folyosót ástak. A leírások szerint a járatban akár lovasok is képesek lettek volna a várba jutni.
Hamarosan azonban Ulászló pártja kerekedett felül, s a királyné gyermekével és a koronával együtt Habsburg Frigyes német királyhoz (1440-1493, császár: 1452-től) menekült. I.
- római császár (1440-1493) 3.3.320, 3.4.170, 205, 215, 220, 240, 3.5.100, 180, 3.6.110, 275, 3.7.35, 230, 320, 3.8.335, 375, 385, 3.9.75, 180, 185, 290, 3.10.5-20, 60, 75, 250, 305, 4.1.115, 4.2.175, 4.3.115, 275, 4.4.65, 70, 100, 110, 160, 4.5.
A HUNYADIAK ÉS A JAGELLÓK KORA (1440-1526)
MAGYARORSZÁG HÁROM RÉSZRE OSZLÁSÁNAK TÖRTÉNETE (1526-1608)
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE II. MÁTYÁSTÓL III. FERDINÁND HALÁLÁIG ...
Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. Bp. 1990.
Györffí György: István király és műve. Bp. 1977, 1983.
László Gyula: Őseinkről. Bp. 1990.
A középkori egyetemek közül a krakkói egyetemen 1440 és 1514 között összesen 17 debreceni diákot találunk, a bécsin egyet sem. Ugyanakkor Szeben 187, Brassó 170, Kassa 117, Várad 78, Kolozsvár 69, Nagybánya 37 diákot küldött Bécsbe és Krakkóba.10 ...
Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig, História / Holnap Kiadó, Bp., 2003.
C. Tóth Norbert: Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437. Magyarország története 6. kötet (Főszerk.: Romsics Ignác), Kossuth Kiadó, Bp., 2009.
 Lásd még: Erdély, 1444, Pozsony, Vitéz, 1439
|
