1439. évi XXV. törvénycikk
Hogy a despota és Cili grófja a tisztségeket magyaroknak adományozzák
1439. évi XXVI. törvénycikk
Hogy a király a tisztségeket magyaroknak adományozza, a kiknek akarja ...
1439-ben rendi országgyűlést hívott össze a rendekkel. Ekkor ezeket hirdették ki: ...
1439-ben országgyűlést hívott össze Budára, amelyen a rendek kimondták a legfontosabb előjogaikat: ...
Mikor Albert egy évi távollét után 1439. tavaszán hazatért, a nyugtalanság országszerte tetőfokra állott s a felzaklatott közvélemény az országgyűlés összehivásától várta a helyzet javulását.
Az 1439-iki (Albert király) végezmény 2-ik cikke pedig határozottan rendeli, hogy a király az ország ősi szokásához képest N.-t a főrendek (praelati, barones) és a nemesek tanácsából nevezzen, mivelhogy a N.
Zsigmond halála után szörényi bán lett (1439), Albert halála után pedig pártfogójával, Újlaki Miklóssal együtt I. Ulászló pártjára állt, jutalmul elnyerték az erdélyi vajdaságot, a temesvári ispánságot é a nándorfehérvári kapitányságot.
Albert magyar király halála után a rendek egy része, élükön Garay Lászlóval és az esztergomi érsekkel, Széczy Dénessel, azt akarta, hogy az 1439-iki szerződés értelmében Albert neje Erzsébet s születendő gyermeke emeltessék a királyi székbe, ...
1439 után testvérével, az ifjabb Jánossal szörényi bánként legfontosabb feladata a mind gyakoribb török betörések visszaverése volt. 1441 januárjában Újlaki Miklós macsói bánnal együtt Bátaszéknél legyőzték Erzsébet csapatait.
Zsigmond halála után veje, első Habsburg-királyunk, Albert (1437-1439) uralkodása alatt is fennállt még a német-cseh-magyar unió (1438-ban koronázták német és cseh királlyá), de ő rövid uralkodása alatt Budán rendezte be udvarát.
E zavarokat még növelte az a trónviszály, amely Albertnek 1439. október 28-án Bécsben bekövetkezett halála után Erzsébet özvegy királyné és Ulászló között támadt a magyar trónért.
AZ ANJOUK KORA AZ ANJOU HÁZ ÉS ÖRÖKÖSEI (1301-1439)
A HUNYADIAK ÉS A JAGELLÓK KORA (1440-1526)
MAGYARORSZÁG HÁROM RÉSZRE OSZLÁSÁNAK TÖRTÉNETE (1526-1608) ...
Ezt követően a magyar Anjouk, majd Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) és Habsburg Albert (1438-1439) uralkodása idején nyugalmasabb évtizedek köszöntöttek a koronára, melyet 1323-tól kezdve előbb Visegrádon, utóbb Budán őriztek.
 Lásd még: Erdély, 1444, 1438, 1437, 1440
|
