Luxemburgi Zsigmond (1387 - 1437)
Luxemburgi Zsigmond Nürnbergben született 1368. február 14-én. Magyarország második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. [1] ...
1437-1439
Zsigmond veje, cseh és német király (1438-1439)
I. Ulászló (Jagelló) ...
Az 1437-i erdélyi parasztlázadás a magyar parasztok lázadása volt. Az ő vérük hullott e lázadás elfojtása alkalmával a nemesek, székelyek és szászok fegyvercsapásai alatt.
A küzdelem 1437 tavaszán Déva vidékéről terjedt el, központja Kolozs és Szolnok-Dobóka vármegye volt. A felkelést kisnemesek, falusi parasztbírók és polgári elemek irányították. A legnagyobb csapat vezetője Budai Nagy Antal kisnemes volt.
A felkelés 1437 júniusában indult meg, amikor Alparét falunál, a Bábolna-hegyen elsáncolták magukat a parasztok és követeket küldtek Csáki László erdélyi vajdához.
Habsburg Albert (1437-39) összeomlik Zsigmond állama, Szerbia eleste
csecsemő marad utána (V.László, rokonoknál)-- Magyarországon polgárháború
Jagelló Ulászló (1440-44) török ellen fontos a régió összefogása 1444. várnai csata ...
(Habsburg) Albert, 1437-1439
1439. évi törvénycikkek
[V. (Habsburg) László, 1444-1458 / Hunyadi János kormányzó, 1446-1453] ...
Az 1437. deczember 18-ikán Székesfehérvárt tartott országgyűlés Erzsébetet elismerte Zsigmond örökösének, de általa és vele együtt férjét, Albertet, királylyá választva, ezt vallotta a korona igazi birtokosának.
A legnagyobb építési korszak Zsigmond király (1387- 1437) kormányzása idejére esik. Zsigmond uralkodása idején jött létre alaprajzában az a középkori palota, amely egykorú látképekről, ill. az ásatási eredményekből ismert.
Luxemburgi Zsigmond kora (1387-1437)
Zsigmond magyar király a hercegi birtokáról Luxemburginak nevezett német eredetű uralkodócsaládból származott. Apja, IV.
Zsigmond - magyar király (1384-1437), római császár (1410-1437) 2.E1, 2.9.85, 355, 2.10.490, 500, 3.1.35, 130, 160-170, 240, 245, 255, 325, 340, 350, 355, 3.2.
Zsigmond, halála előtt Albertet ajánlotta a magyaroknak királyul; ennélfogva az országrendek 1437 dec. 18. Zsigmond leányát, Erzsébetet s ez által Albertet tették királyukká, ki 1438 jan. 1.
Az Árpád-vérű Habsburgok
Rudolf utódai
I. Albert, első Habsburg királyunk (1437-1439)
V. László (1452-1457)
Az V. László utáni osztrák Habsburgok 1526-ig
A spanyol Habsburgok
A magyar vér Habsburgjainkban ...
Rendi szervezetük élesen elütött egymástól; az 1437-ben kötött kápolnai unió jelentett csak közöttük laza kapcsolatot. A születőben levő új állam vezetője névlegesen a gyermek János Zsigmond volt.
Az 1437-ben kötött kápolnai unió jelentett csak közöttük laza kapcsolatot. A születőben levő új állam vezetője névlegesen a gyermek János Zsigmond volt. A legfontosabb döntéseket gyámja, Martinuzzi Fráter György hozta.
Zsigmond király 1437-ben a morvaországi Znaimban halt meg, s végrendelete szerint tragikus sorsú első felesége, Anjou Mária mellé, Szent László király lábához temették el Váradon (Nagyvárad-Partium (Erdély), ma Románia része; ...
 Lásd még: Erdély, 1526, Országgyűlés, Nádor, Kormányzó
|
