1437

Luxemburgi Zsigmond (1387 - 1437) Luxemburgi Zsigmond Nürnbergben született 1368. február 14-én. Magyarország második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. [1] ...

1437-ben, 50 évi uralkodása után, meghalt Zsigmond király, aki a Sárkány rendet alapítja, és őt is a székesegyházba temetik. 1443 április 7-én a földrengés következtében leomlott a székesegyház két keleti tornya.

1437-1439 Zsigmond veje, cseh és német király (1438-1439) I. Ulászló (Jagelló) ...

A küzdelem 1437 tavaszán Déva vidékéről terjedt el, központja Kolozs és Szolnok-Dobóka vármegye volt. A felkelést kisnemesek, falusi parasztbírók és polgári elemek irányították. A legnagyobb csapat vezetője Budai Nagy Antal kisnemes volt.

Habsburg Albert (1437-39) összeomlik Zsigmond állama, Szerbia eleste csecsemő marad utána (V.László, rokonoknál)-- Magyarországon polgárháború Jagelló Ulászló (1440-44) török ellen fontos a régió összefogása 1444. várnai csata ...

(Habsburg) Albert, 1437-1439 1439. évi törvénycikkek [V. (Habsburg) László, 1444-1458 / Hunyadi János kormányzó, 1446-1453] ...

Az 1437. deczember 18-ikán Székesfehérvárt tartott országgyűlés Erzsébetet elismerte Zsigmond örökösének, de általa és vele együtt férjét, Albertet, királylyá választva, ezt vallotta a korona igazi birtokosának.

Zsigmond király uralkodása (1387-1437) idején is bő alkalmuk volt főhívatásuk, az ország keleti határainak védelmére.

A legnagyobb építési korszak Zsigmond király (1387- 1437) kormányzása idejére esik. Zsigmond uralkodása idején jött létre alaprajzában az a középkori palota, amely egykorú látképekről, ill. az ásatási eredményekből ismert.

Luxemburgi Zsigmond kora (1387-1437) Zsigmond magyar király a hercegi birtokáról Luxemburginak nevezett német eredetű uralkodócsaládból származott. Apja, IV.

Zsigmond - magyar király (1384-1437), római császár (1410-1437) 2.E1, 2.9.85, 355, 2.10.490, 500, 3.1.35, 130, 160-170, 240, 245, 255, 325, 340, 350, 355, 3.2.

(Nagy) Lajos király lányának, Mária királynőnek férje (1385), magyar király (1387-1437), cseh király (1420-1437), német-római császár (1433-1437).

Zsigmond, halála előtt Albertet ajánlotta a magyaroknak királyul; ennélfogva az országrendek 1437 dec. 18. Zsigmond leányát, Erzsébetet s ez által Albertet tették királyukká, ki 1438 jan. 1.

Zsigmondot veje, Habsburg Albert követte a trónon (1437-39). Albert halála után az egyik főúri párt V. Lászlót Albert utószülött fiát ismerte el királynak, a másik a lengyel Jagelló Ulászlót (1439-44) hívta meg a trónra.

Az Árpád-vérű Habsburgok Rudolf utódai I. Albert, első Habsburg királyunk (1437-1439) V. László (1452-1457) Az V. László utáni osztrák Habsburgok 1526-ig A spanyol Habsburgok A magyar vér Habsburgjainkban ...

Rendi szervezetük élesen elütött egymástól; az 1437-ben kötött kápolnai unió jelentett csak közöttük laza kapcsolatot. A születőben levő új állam vezetője névlegesen a gyermek János Zsigmond volt.

Az 1437-ben kötött kápolnai unió jelentett csak közöttük laza kapcsolatot. A születőben levő új állam vezetője névlegesen a gyermek János Zsigmond volt. A legfontosabb döntéseket gyámja, Martinuzzi Fráter György hozta.

Zsigmond király 1437-ben a morvaországi Znaimban halt meg, s végrendelete szerint tragikus sorsú első felesége, Anjou Mária mellé, Szent László király lábához temették el Váradon (Nagyvárad-Partium (Erdély), ma Románia része; ...

Lásd még: Erdély, 1526, Országgyűlés, Nádor, Magyar király