történet nyomozónknak sikerült fölfedezni az ő további tartózkodási helyét és halála idejét, így irván idevonatkozólag: Stibor püspök 1420-ban-mint látszik-visszatért Lengyelországba, a hol a domonkosrendiek bresti monostorában élt és 1434 körül halt ...
Elsőként kezdeném Rozgonyi Istvánnéval (1398-1434), avagy Rozgonyi Cecillel, illetve, hogy pontos legyek Szent-Györgyi Péter Cecil nevű leányával.
Később bejárta Itáliát, két évig szolgált Milánóban, s 1434-ben már jelentős kölcsönnel segítette ki urát, Zsigmondot. Miután a király nem tudta megadni a kölcsönt, Temes megyében birtokadományban részesítette.
Antonio Bonfini, vagy inkább - elvégre magyar nemes volt - Bonfini Antal 1427 vagy 1434 decemberében született a közép-itáliai Piceno tartományban, Patrignonéban vagy Ascoliban.
Az 1420-as években részt vett a huszita háborúkban, 1434-1435-ben pedig az ország déli részén a törökök ellen harcolt. 1437.
III. Ulászló néven lengyel király (1434-1444) is, a várnai csatában esett el. V. László (Habsburg) 1440/1444-1457 ...
Itt hallgatta meg Husz János tanait is, akit a zsinaton eretneknek nyilvánítottak és máglyán elégették. Emiatt Csehországban felkeltek a husziták, akiket csak 1434-re sikerült levernie.
mindenki áldozhasson borral (kehellyel), ne csak a papok ? kelyhesek) is megfélemlítették. Miután Zsigmond a kelyhesek legfőbb követeléseit teljesítette, azok szembefordultak a táboritákkal, akik 1434 májusában elvesztették a döntő csatát Lipanynál.
Az ő segítségükkel végül 1434-ben döntő csapást mértek a táboriták seregére. A huszita háborúk vége felé érte el legnagyobb sikerét, ugyanis 1433-ban a pápa német-római császárrá koronázta.
Lipanynál 1434-ben a mérsékeltebb kelyhesek verték le a radikálisabb táboriták seregét.
Lásd még: Erdély, 1437, Országgyűlés, 1410, Magyar király
|