| |
Zsigmond király 1428. áprilisban 25 ezernyi sereggel, oláh és lengyel segédhadakkal szárazon és vizen támadta egyszerre.
A király úgy döntött, a következő évben beveszi Galambóczot, ám még az év őszén, és telén (pár hónap leforása alatt) várat építetett Galambóccal szemben a Duna bal partján lombardiai és génuai építészekkel, melyet 1428 áprilisában kiadott oklevélben ...
1428-1438. ^ Vásáry István: Az Arany Horda; Kossuth Könyvkiadó, 1986., 21-25. oldal ^ László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II.; Püski, Budapest, 1999., II. kötet 732. oldal ^ Róna-Tas András: Nép és nyelv - A magyarság kialakulása ...
1428-ban nemcsak megújította Nagy Lajosnak azt a rendeletét, hogy kenéz csak úgy kaphat királyi adományos jószágot, ha katolikus, hanem szigorúbbá is tette.
Frigyes, I. - szász választófejedelem (1425-1428) 3.3.20, 75, 3.4.65, 70 Frigyes, II. - szicíliai király (1296-1327) 2.9.30, 50, 70, 75, 105 Frigyes Jeromos - urbinói herceg (1444-1482) 4.5.185 ...
Ez után következtek a déli határ mentén kialakított bánságok, s a harmadik vonalat az első végvárvonal adta, melynek központja Nándorfehérvár lett. 1428-ban sikertelenül próbálta meg visszafoglalni a törököktől Galambóc várát.
Itt volt most tényleg a felvidéki hadviselés központja, melynek czéljaira, az egri püspöki s káptalani tized-illeték mellett a váczi püspöki tized, ezen felül a Jászkunok 1428 frt, Szeged 500, Kecskemét 320, ...
Lásd még: Erdély, Nádor, Végvár, Galambóc, Vitéz
|